SSRI-k és altatók
A szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k) a depresszió, a szorongásos zavarok és más mentális egészségügyi állapotok kezelésére általánosan használt gyógyszerek osztálya. A legnépszerűbb és leggyakrabban felírt SSRI-k közé tartoznak:
Fluoxetin (Prozac) - Ez az egyik legrégebbi és legszélesebb körben alkalmazott SSRI. Depresszió, kényszerbetegség (OCD) és bulimia nervosa kezelésére használják.
Szertralin (Zoloft), paroxetin (Paxil) - Ezeket a gyógyszereket depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség és szociális szorongásos zavar kezelésére használják.
Escitalopram (Lexapro), Citalopram (Celexa) - ezeket a gyógyszereket depresszió és generalizált szorongásos zavar kezelésére használják.
Az SSRI-k úgy hatnak, hogy növelik a szerotonin neurotranszmitter szintjét az agyban. A szerotonin egy kémiai hírvivő, amely kulcsszerepet játszik a hangulat, az érzelmek és a viselkedés szabályozásában. A szerotonin visszavételének blokkolásával az SSRI-k növelik a szerotonin elérhetőségét az agyban, ami segíthet a depresszió és a szorongás tüneteinek enyhítésében.
Az altatók viszont az agyi aktivitás lelassításával hatnak az alvás elősegítése érdekében. Az SSRI-k és az altatók kombinációja a legtöbb esetben növelheti bizonyos mellékhatások és veszélyek kockázatát. Az altatók nyugtató hatása felerősödhet. Ez növelheti az olyan mellékhatások kockázatát, mint az álmosság, a szédülés és a koncentrációs nehézségek. Emellett a kombináció növelheti az esések és balesetek kockázatát.
Több különböző gyógyszercsoport létezik, amelyeket általában altatóként használnak. Röviden áttekintjük a főbb csoportokat, és azonosítjuk a lehetséges mellékhatásokat:
Benzodiazepinek: Temazepam (Restoril), Estazolam (Prosom), Triazolam (Halcion), Diazepam (Valium). Mivel az SSRI-k gátolhatják a P450 rendszer bizonyos citokrómjainak működését, ezáltal növelhetik a benzók koncentrációját és lassíthatják a szervezetből való kivonásukat, ami negatív mellékhatásokat okozhat. Ezen anyagok kombinációja azonban alkalmazható a súlyos szorongással járó depressziós zavarok kezelésében. Ez azonban a konkrét gyógyszer, az adagolás gondos kiválasztását és az emberi állapot megfigyelését igényli.
Nem benzodiazepin hipnotikumok: Zolpidem (Ambien), Eszopiklon (Lunesta),
Zaleplon (Sonata). A helyzet itt is ugyanaz, mint a benzóknál. Ha az SSRI gátolja a citokróm CYP3A4 működését, akkor lelassítja az altatók feldolgozását és kiürülését, ami mellékhatásokhoz vezethet.
Melatoninreceptor-agonisták: Ramelteon (Rozerem), Tasimelteon (Hetlioz). Ebben az esetben minden még jobban eloszlik. Így a Ramelteon és a Prozac egyidejű alkalmazása nem okoz klinikailag jelentős hatásokat vagy a mellékhatások számának növekedését. Ugyanakkor a Ramelteon és a Fluvoxamin (erős CYP1A2 gátló) kombinációja körülbelül 190-szeresére növelte az altatószer koncentrációját a vérben.
Egyes antidepresszánsok is hatásosak lehetnek az alvás elősegítésében. Reprezentatív példák közé tartozik a trazodon (Desyrel), a doxepin (Silenor). Általánosságban elmondható, hogy két különböző csoportba tartozó antidepresszáns kombinálása az orvossal való konzultáció nélkül rossz ötlet. Ne tegye ezt!
Orexinreceptor-antagonisták: Suvorexant (Belsomra). A citokróm CYP3A4 gátlók fokozhatják a szuvorexant hatását, azonban még az erős gátlók is a gyógyszer koncentrációjának jelentős növekedését okozzák. Közepes és gyenge gátlók esetén az ilyen kölcsönhatásnak nem feltétlenül van klinikai jelentősége.
Barbiturátok: Fenobarbitál, pentobarbitál. Kevés megerősített információ van arról, hogy ez a kombináció növeli a kombinációban szereplő összes gyógyszer aktivitását és toxicitását.
Antihisztaminok: Difenhidramin (Benadryl), doxilamin (Unisom). Fokozódhat az altatók központi idegrendszerre gyakorolt depresszív hatása.
A lehetséges anyagkombinációk sokasága és változatos hatásai miatt a végleges és elfogulatlan válasz megadása kihívást jelentő feladatnak bizonyulhat. Elsősorban arra kérjük az egyéneket, hogy azonosítsák az anyagkombináció mögött álló okot. Bizonyos esetekben az ilyen kombinációkat kíméletesen használják bizonyos állapotok kezelésére. Ellenkező esetben a gyakorlat hiábavalónak és potenciálisan veszélyesnek tekinthető.
A fentieket figyelembe véve határozottan javasoljuk, hogy értelmesen közelítsük meg ezt a kombinációt.
Last edited by a moderator: