A 4,4'-Dimetil-aminorex - (4,4'-DMAR; 4-metil-5-(4-metilfenil)-4,5-dihidrooxazol-2-amin) az oxazolin szintetikusan szubsztituált származéka, amelyet az aminorex és a 4-metil-aminorex analógjaként osztályoznak. Az aminorex az ENSZ pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezményének IV. jegyzékében szerepel. A 4,4'- DMAR nevű új szintetikus pszichostimulánst először 2012 novemberében találták meg Hollandiában, majd egy idő után egész Európában elterjedt. A két pszichostimuláns közötti kémiai szerkezetbeli különbségek a metilcsoportok jelenlétéből adódnak. Tehát az Aminorexnek nincs metilcsoportja, míg a 4-metilaminorexnek 4-pozíciós metilcsoportja van az oxazolin gyűrűben. Néha "Serotoni", "Pettyes cseresznye", "Pettyes kereszt" néven emlegetik az utcán. Ez egy pszichostimuláns tulajdonságokkal rendelkező dizájner entaktogén. A 4,4'-DMAR molekulaformulája C11H14N2O, az oxazolin gyűrűben két királis centrummal rendelkezik, ami lehetővé teszi 4 enantiomer kialakulását. Az anyag néhány más neve a következő: 4-Metil-5-(4-metilfenil)-4,5-dihidrooxazol-2-amin; 4-Metil-5-(p-tolil)-4,5-dihidrooxazol-2-amin; 4,5-Dihidro-4-metil-5-(4-metilfenil)-2-oxazolamin; [4-Metil-5-(p-tolil)-2-oxazolin-2-il]amin; 4-Metil-5-(para-metilfenil)-2-amino-oxazolin; para-metil-4-metilaminorex; p-metil-4-metilaminorex; 4-metilaminorex; p-metil-származék; 4,4′-dimetilaminorex; p4-DMAR; 4-metil-eufória; 4-metil-U4Euh; 4-M-4-MAR; ST; ST60; ICE; McN-822; 4-MAX.
A 4,4'-DMAR szintézise
Az azonos prekurzorból származó 4'-metil-norefedrin cisz- és transz- szabad bázis racemátok cianogén-bromid segítségével mindkét termék szintézisére, amelyeket színtelen és szilárd anyagként írtak le. A cisz- és transz- szabad bázisformák olvadáspontja 136-138 °C, illetve 101-103 °C, míg a hidroklorid vízben oldódó formájának olvadáspontja 163-165 °C. A Cis-4,4'-DMAR fehér kristályos por, amely kutatási vegyszerként kapható az online vegyszerboltokban. Az általában magas 4,4'-DMAR-koncentrációjú tabletták tartalma termékenként változhat, mivel az anyagot különböző koncentrációban és más, hasonló hatásmechanizmussal rendelkező anyagokkal együtt tartalmazhatják; például a tabletták tartalmazhatnak bizonyos mennyiségű szintetikus katinont, szintetikus kannabinoidot, benzofuránokat vagy etilfenidátokat, ami befolyásolja az anyag kinetikáját és dinamikáját az emberi szervezetben. Az EMCDDA szerint 2015-től kezdve számos esetben fordult elő veszélyes mellékhatás és számos halálos kimenetelű eset, amely a használatával függött össze.
Farmakodinamika és farmakokinetika.A 4,4'-DMAR szintézise
Az azonos prekurzorból származó 4'-metil-norefedrin cisz- és transz- szabad bázis racemátok cianogén-bromid segítségével mindkét termék szintézisére, amelyeket színtelen és szilárd anyagként írtak le. A cisz- és transz- szabad bázisformák olvadáspontja 136-138 °C, illetve 101-103 °C, míg a hidroklorid vízben oldódó formájának olvadáspontja 163-165 °C. A Cis-4,4'-DMAR fehér kristályos por, amely kutatási vegyszerként kapható az online vegyszerboltokban. Az általában magas 4,4'-DMAR-koncentrációjú tabletták tartalma termékenként változhat, mivel az anyagot különböző koncentrációban és más, hasonló hatásmechanizmussal rendelkező anyagokkal együtt tartalmazhatják; például a tabletták tartalmazhatnak bizonyos mennyiségű szintetikus katinont, szintetikus kannabinoidot, benzofuránokat vagy etilfenidátokat, ami befolyásolja az anyag kinetikáját és dinamikáját az emberi szervezetben. Az EMCDDA szerint 2015-től kezdve számos esetben fordult elő veszélyes mellékhatás és számos halálos kimenetelű eset, amely a használatával függött össze.
A mai napig nincsenek tanulmányok a 4,4'-DMAR emberi szervezetre gyakorolt farmakodinamikai hatásairól. Intravénás beadást követően az anyag maximális koncentrációja 15 perc után érhető el, koncentrációja négy óra alatt gyorsan csökken, felezési ideje kb. 46,5 perc. A beadást követően az anyag gyorsan terjed az agyszövetben, és 30-60 perc alatt éri el maximális koncentrációját 24-es agy-plazma arány mellett, ami meglehetősen jó lipofilitással (logP 5 1,5) jár együtt. Ami a metabolizmust illeti, a folyamat hidroxilációval, hidrolízissel és oxidatív dezaminációval kezdődik. A hidrolízis eredményeként képződő metabolit a norefedrin paraméterezett származéka, amely egy stimulánsként, dekongesztáló szerként és anorexigén szerként használt pszichoaktív anyag. Ez a tény arra utal, hogy a metabolit hasonló aktivitással rendelkezhet.
Ezenkívül az oxidáció és az aromás hidroxiláció az amfetaminszerű vegyületekre jellemző metabolikus útvonalak. A plazmában és az agyszövetben egyaránt kimutatott fő metabolit azonban a cisz-4,4-DMAR parametilcsoportjának oxidációjával keletkezett. A 4,4'-DMAR-on patkányokon végzett vizsgálatok során kiderült, hogy a cisz-4,4'-DMAR erőteljesen felszabadítja a dofamint, a noradrenalint és a szerotonint. Meghatározták a DAT, NET és SERT dózis-válasz görbéjét, EC50=8,6 nm, 26,9 nm és 18,5 nm. A vizsgálat kimutatta a DAT/SERT arányt is, amelynek mutatója 2. A 4,4'-DMAR-nak a patkányagy szinaptoszómáira gyakorolt hatását tekintve megállapították, hogy az anyag sokkal erősebb dophamin- és noradrenalin-felszabadító hatással rendelkezik, mint az MDMA. Érdekes módon a cisz-4,4'-DMAR teljes mértékben hatékony felszabadítóként, ugyanakkor a transz-4,4'-DMAR felszívódásgátlóként működik. A 4,4′-DMAR kötődése az 5-HT2A-receptorhoz az MDMA-hoz hasonló enyhe hallucinogén hatásokat okoz.
Egereken végzett vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a 4,4'-DMAR dózisfüggő pszichomotoros izgatottságot, fokozott izzadást, nyálelválasztást, hipertermia, stimulált agresszivitást, görcsöket és halált idéz elő. cisz-4,4'-DMAR kevésbé aktív az akut toxicitási hatások tekintetében, mint a transzformációja. Az immunhisztokémiai elemzés megállapítja, hogy az anyaggal való akut mérgezés az oxidatív/nitrozatív stressz markerek (8-OHdG, iNOS, NT és NOX2), apoptózis markerek (Smac/DIABLO és NF-κB) és hősokkfehérjék (HSP27, HSP70, HSP90) magas expresszióját indukálja a frontális kéregben, ami az anyag potenciális neurotoxikus hatására utal. A vizeletben való kiválasztódásra vonatkozó vizsgálatok kimutatták, hogy a fiziológiai és neuroviselkedési paraméterek romlása a cis-4,4′-DMAR metabolizmusának gátlásához kapcsolódhat 0,486 mg/kg emberi egyenértékű dózisnál, ami megfelel az alacsony toxicitási szintnek, az euforikus hatásoknak, az étvágycsökkenésnek, a szívfrekvencia és a motoros aktivitás növekedésének. Emberi 2,12 - 3,15 mg/kg ekvivalens dózis átlagos hatásoknak felel meg, a standard akut toxicitási hatások erősödésével, amely a következő tünetekkel jár: szorongás, nyugtalanság, álmatlanság, bruxizmus stb. A magasabb dózisok 14-20 mg/kg a pszichostimulánsok okozta akut toxicitás klasszikus klinikai képével járnak, amely a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri rendellenességekből és halálból áll.
Az egerekben megfigyelt pszichomotoros izgatottság, fokozott spontán motoros aktivitás és a "szokatlan hiperaktivitás" mintája a 4,4'-DMAR kezdeti hatásainak klasszikus megjelenési formája. Farmakológiai szempontból ez egybeesik az extracelluláris monoaminszintek emelkedésével, különösen a dorzális és ventrális striatumban. A 4,4'-DMAR bevitelét követően hipertermia lép fel az 5HT2A-receptorokra gyakorolt hatása miatt. A hipertermiát a motoros aktivitás és a fokozott anyagcsere fokozza, ami viszont növeli a mellékhatások és a szerotonin-szindróma kockázatát. Alternatívaként a noradrenalin megnövekedett szintje is állhat a hipertermiás hatás hátterében. Hatásmechanizmusa az α1AR által okozott érszűkület miatt a hőveszteség károsodásához vezet, az α1 és β3 adrenerg receptorok stimulálása szabályozza a vázizomzat mitokondriális fehérjéit, az UCP-3 fehérje lekapcsolását, ami termogenezist okoz. A hipertermia egésze potenciálisan akut súlyos mellékhatásnak és a halálozás egyik fő okának tekinthető. A cis-4,4'-DMAR szisztémás beadása 30 mg/kg dózisban az egerek 50%-ánál halálos kimenetelű eredményt okoz. A teljes izomzat teljes tónusos összehúzódása és görcsök lépnek fel a halál beállta előtt. Az anyag ilyen prokonvulzív tulajdonságai összefüggésbe hozhatók a SERT és a monoamin-transzporterek tekintetében mutatott nagyobb affinitásával és blokkoló hatásával. Valavanidis vizsgálatai során kimutatták, hogy a nagy dózisban beadott 4-4'-DMAR-t tartalmazó egereknél megnövekedett a 8-OHdG expressziója, amely a DNS oxidatív károsodásának markere, valamint más hasonló markerek. Ez a tény alapul szolgál a nitrogén aktív formái által a szervezetben okozott végleges károsodás, valamint a nitrozatív stressz kialakulásának feltételezéséhez. Hivatalos források arról számolnak be, hogy a nem halálos 4,4'-DMAR mérgezés után 14 éves lánynál az anyag koncentrációja a vérben 0,448 mg/l volt. A tünetek közé tartozott a pupillatágulat és a szorongás. Ami a halálos eseteket illeti, Magyarországon 8, Lengyelországban 1, az Egyesült Királyságban pedig 23 halálesetről érkezett jelentés. A postmortem biológiai mintákban a koncentráció a vérben 0,02 és 18,68 mg/l között, a vizeletben 5,93 és 43,9 mg/l között változott.
A 4,4'-DMAR klinikai hatásai.Ezenkívül az oxidáció és az aromás hidroxiláció az amfetaminszerű vegyületekre jellemző metabolikus útvonalak. A plazmában és az agyszövetben egyaránt kimutatott fő metabolit azonban a cisz-4,4-DMAR parametilcsoportjának oxidációjával keletkezett. A 4,4'-DMAR-on patkányokon végzett vizsgálatok során kiderült, hogy a cisz-4,4'-DMAR erőteljesen felszabadítja a dofamint, a noradrenalint és a szerotonint. Meghatározták a DAT, NET és SERT dózis-válasz görbéjét, EC50=8,6 nm, 26,9 nm és 18,5 nm. A vizsgálat kimutatta a DAT/SERT arányt is, amelynek mutatója 2. A 4,4'-DMAR-nak a patkányagy szinaptoszómáira gyakorolt hatását tekintve megállapították, hogy az anyag sokkal erősebb dophamin- és noradrenalin-felszabadító hatással rendelkezik, mint az MDMA. Érdekes módon a cisz-4,4'-DMAR teljes mértékben hatékony felszabadítóként, ugyanakkor a transz-4,4'-DMAR felszívódásgátlóként működik. A 4,4′-DMAR kötődése az 5-HT2A-receptorhoz az MDMA-hoz hasonló enyhe hallucinogén hatásokat okoz.
Egereken végzett vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a 4,4'-DMAR dózisfüggő pszichomotoros izgatottságot, fokozott izzadást, nyálelválasztást, hipertermia, stimulált agresszivitást, görcsöket és halált idéz elő. cisz-4,4'-DMAR kevésbé aktív az akut toxicitási hatások tekintetében, mint a transzformációja. Az immunhisztokémiai elemzés megállapítja, hogy az anyaggal való akut mérgezés az oxidatív/nitrozatív stressz markerek (8-OHdG, iNOS, NT és NOX2), apoptózis markerek (Smac/DIABLO és NF-κB) és hősokkfehérjék (HSP27, HSP70, HSP90) magas expresszióját indukálja a frontális kéregben, ami az anyag potenciális neurotoxikus hatására utal. A vizeletben való kiválasztódásra vonatkozó vizsgálatok kimutatták, hogy a fiziológiai és neuroviselkedési paraméterek romlása a cis-4,4′-DMAR metabolizmusának gátlásához kapcsolódhat 0,486 mg/kg emberi egyenértékű dózisnál, ami megfelel az alacsony toxicitási szintnek, az euforikus hatásoknak, az étvágycsökkenésnek, a szívfrekvencia és a motoros aktivitás növekedésének. Emberi 2,12 - 3,15 mg/kg ekvivalens dózis átlagos hatásoknak felel meg, a standard akut toxicitási hatások erősödésével, amely a következő tünetekkel jár: szorongás, nyugtalanság, álmatlanság, bruxizmus stb. A magasabb dózisok 14-20 mg/kg a pszichostimulánsok okozta akut toxicitás klasszikus klinikai képével járnak, amely a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri rendellenességekből és halálból áll.
Az egerekben megfigyelt pszichomotoros izgatottság, fokozott spontán motoros aktivitás és a "szokatlan hiperaktivitás" mintája a 4,4'-DMAR kezdeti hatásainak klasszikus megjelenési formája. Farmakológiai szempontból ez egybeesik az extracelluláris monoaminszintek emelkedésével, különösen a dorzális és ventrális striatumban. A 4,4'-DMAR bevitelét követően hipertermia lép fel az 5HT2A-receptorokra gyakorolt hatása miatt. A hipertermiát a motoros aktivitás és a fokozott anyagcsere fokozza, ami viszont növeli a mellékhatások és a szerotonin-szindróma kockázatát. Alternatívaként a noradrenalin megnövekedett szintje is állhat a hipertermiás hatás hátterében. Hatásmechanizmusa az α1AR által okozott érszűkület miatt a hőveszteség károsodásához vezet, az α1 és β3 adrenerg receptorok stimulálása szabályozza a vázizomzat mitokondriális fehérjéit, az UCP-3 fehérje lekapcsolását, ami termogenezist okoz. A hipertermia egésze potenciálisan akut súlyos mellékhatásnak és a halálozás egyik fő okának tekinthető. A cis-4,4'-DMAR szisztémás beadása 30 mg/kg dózisban az egerek 50%-ánál halálos kimenetelű eredményt okoz. A teljes izomzat teljes tónusos összehúzódása és görcsök lépnek fel a halál beállta előtt. Az anyag ilyen prokonvulzív tulajdonságai összefüggésbe hozhatók a SERT és a monoamin-transzporterek tekintetében mutatott nagyobb affinitásával és blokkoló hatásával. Valavanidis vizsgálatai során kimutatták, hogy a nagy dózisban beadott 4-4'-DMAR-t tartalmazó egereknél megnövekedett a 8-OHdG expressziója, amely a DNS oxidatív károsodásának markere, valamint más hasonló markerek. Ez a tény alapul szolgál a nitrogén aktív formái által a szervezetben okozott végleges károsodás, valamint a nitrozatív stressz kialakulásának feltételezéséhez. Hivatalos források arról számolnak be, hogy a nem halálos 4,4'-DMAR mérgezés után 14 éves lánynál az anyag koncentrációja a vérben 0,448 mg/l volt. A tünetek közé tartozott a pupillatágulat és a szorongás. Ami a halálos eseteket illeti, Magyarországon 8, Lengyelországban 1, az Egyesült Királyságban pedig 23 halálesetről érkezett jelentés. A postmortem biológiai mintákban a koncentráció a vérben 0,02 és 18,68 mg/l között, a vizeletben 5,93 és 43,9 mg/l között változott.
Az ACMD és az EVCDDA szerint a kívánatos hatások közé tartozik az eufória, a fokozott szociabilitás és energia, az éberség és az önbizalom, míg a nemkívánatos hatások a szívdobogástól, a hipertermiától, az izzadástól, az izgalomtól, a bruxizmustól, az arcgörcsöktől, az ingerültségtől, a diszfóriától és a tág pupilláktól a pszichózisig és a hallucinációkig terjednek. A 4,4'-DMAR kívánatos hatásai közé tartozik a pszichostimuláció, amelyet az amfetamin hatásával szinte azonosnak, de azonos dózisokban kevésbé kifejezettnek írnak le, amit a receptorokhoz való bizonyos hatásmechanizmussal és affinitással magyaráznak; az MDMA-éhoz hasonló, de kevésbé kifejezett kifejezett eufória és apátia; a szorongás csökkenését regisztrálják az anyag alacsony vagy közepes dózisainak bevitele után; fokozott empátia és kommunikációs vágy; jobb kontroll a test felett; ébrenlét; az "időtorzítás" hatása, fokozott libidó; a gondolkodás felgyorsulása és fokozott motiváció; közepes dózisok beadásakor az "én-felfújás" hatása, valamint a "sodródás" érzése a dinamikus tárgyak deformációjával és enyhe torzulásával; fokozott kitartás és csökkent étvágy.
A negatív nemkívánatos hatások közé tartoznak: szájszárazság, dehidratáció, vérnyomás emelkedés, szorongás és paranoia kialakulása (még kis dózisokban is a specifikus hatásmechanizmus miatt), szívritmus emelkedés, érzelmek megváltozása, fokozott izzadás, gyomor-bélrendszeri zavarok diszpepsziás tünetekkel, a sósavszintézis zavara a gyomor pH-értékének változásával, hörgőtágulás, gyakori vizelés vagy vizelési képtelenség a görcs miatt, bruxizmus, átmeneti merevedési zavar, izomgörcsök és görcsök, "nyugtalan lábak" szindróma, átmeneti szubdepresszív állapot kialakulása, hőszabályozási zavar, a testhőmérséklet kontrollálhatatlan emelkedése, a "vibráló látás" hatása., pszichózis, deperszonalizáció előfordulása (valószínűtlen), kognitív fáradtság, fejfájás, rosszindulatú artériás hipertónia előfordulása, hideg végtagok a mikrokeringési ágy perifériás érgörcsei és a vénákból történő vérkiáramlás károsodása miatt, ritmuszavar AV-vezetési zavarral, átmeneti koszorúérgörcs, toxikus encephalopathia (nagy dózisokban).
A negatív nemkívánatos hatások közé tartoznak: szájszárazság, dehidratáció, vérnyomás emelkedés, szorongás és paranoia kialakulása (még kis dózisokban is a specifikus hatásmechanizmus miatt), szívritmus emelkedés, érzelmek megváltozása, fokozott izzadás, gyomor-bélrendszeri zavarok diszpepsziás tünetekkel, a sósavszintézis zavara a gyomor pH-értékének változásával, hörgőtágulás, gyakori vizelés vagy vizelési képtelenség a görcs miatt, bruxizmus, átmeneti merevedési zavar, izomgörcsök és görcsök, "nyugtalan lábak" szindróma, átmeneti szubdepresszív állapot kialakulása, hőszabályozási zavar, a testhőmérséklet kontrollálhatatlan emelkedése, a "vibráló látás" hatása., pszichózis, deperszonalizáció előfordulása (valószínűtlen), kognitív fáradtság, fejfájás, rosszindulatú artériás hipertónia előfordulása, hideg végtagok a mikrokeringési ágy perifériás érgörcsei és a vénákból történő vérkiáramlás károsodása miatt, ritmuszavar AV-vezetési zavarral, átmeneti koszorúérgörcs, toxikus encephalopathia (nagy dózisokban).
Alkalmazási módok és adagok.
A 4,4′-DMAR szájon át történő beadásakor zselatin kapszulák (vagy az anyagot vagy port tartalmazó, előzőleg cigarettapapírba csomagolt, "bombázó" tabletták lenyelése) minimális adagja 0,8-2,1 mg/kg-nál kezdődik. A kezdeti hatásokat a látás fokozatos megváltozásaként, a látás perifériáján bizonyos illúziók kialakulásaként, hangulatjavulásként, empátiaként, enyhe vagy mérsékelt pszichostimulációként írják le. A kezdeti hatások a használat után 10-20 perccel kezdődnek, és 45-60 perc alatt érik el a csúcspontjukat, gyors kiegyenlítődéssel. A szájon át beadott közepes dózis 2,2-3,15 mg/kg között mozog. A fenti hatásokhoz kifejezettebb pszichostimuláció és illúziók megjelenése egészen az enyhe hallucinációkig (vizuális és auditív) járulnak hozzá. Egyéb mellékhatások közé tartozik a szorongás és a paranoia; az anyag nagy dózisa 4 mg/kg-nál kezdődik. Intranazálisan beadva a tiszta 4,4′-DMAR bizonyos hatásokkal járó minimális hatásos dózisa 0,5-0,8 mg/kg, a közepes dózis 1,2-1,9 mg/kg. Az intranazálisan beadott anyag nagy dózisa 2,5 mg/kg és ennél nagyobb.
Különleges utasítások és kölcsönhatások.
Nem ajánlott a 4,4′-DMAR együttes alkalmazása K-vitamin-antagonistákkal, antidepresszánsokkal, klonidinnel, b-blokkolókkal (kivéve a szimpatomimetikus hatást), vérnyomáscsökkentőkkel, halogénezett érzéstelenítőkkel, alkohollal és görcsoldókkal. Szintén nem ajánlott az anyag együttes alkalmazása az aminoglikozid csoportba tartozó antibakteriális gyógyszerekkel, tetraciklinekkel és makrolidokkal. A 4,4′-DMAR alkalmazásának abszolút ellenjavallatai közé tartozik a súlyos érelmeszesedés, bármilyen tüneteket okozó szív- és érrendszeri betegség, MAOis kúra (és 14 nappal az e csoportba tartozó gyógyszer utolsó szedése után), glaukóma, pajzsmirigy túlműködés.
Használat után ajánlatos óránként ellenőrizni a vérnyomást, a pulzust és a testhőmérsékletet. Feltétlenül szükséges a víz-elektrolit egyensúly helyreállítása. Erre a célra klorid-bikarbonátos-nátriumos vizet használnak 24 órán belül körülbelül három liter mennyiségben. Ha a hólyag kiürítése nem lehetséges, ajánlott meleg fürdőt venni, görcsoldó szert inni. Megelőzés céljából 24 órával a használat előtt protonpumpa-gátlók, magnéziumkészítmények (lehetőleg aszparaginát és orotát kombinációja), aszkorbinsav napi 500 mg-os adagban történő szedését kell megkezdeni, és a használatot követően legalább 5 napig folytatni kell e gyógyszerek szedését. Az intranazális alkalmazás mindig a nyálkahártya károsodásával jár. A következmények kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében megelőző céllal 30 percenként enyhén telített sóoldattal kell mosni az orrot, légzőgyakorlatokat kell végezni erőltetett kilégzéssel járó aktusokkal, olyan gyógynövénykészítményeket kell használni, amelyek olyan összetevőket tartalmaznak, mint a sárga encián, tavaszi primőr, acetosa, sóska, fekete bodza, verbena officinalis.
Különleges utasítások és kölcsönhatások.
Nem ajánlott a 4,4′-DMAR együttes alkalmazása K-vitamin-antagonistákkal, antidepresszánsokkal, klonidinnel, b-blokkolókkal (kivéve a szimpatomimetikus hatást), vérnyomáscsökkentőkkel, halogénezett érzéstelenítőkkel, alkohollal és görcsoldókkal. Szintén nem ajánlott az anyag együttes alkalmazása az aminoglikozid csoportba tartozó antibakteriális gyógyszerekkel, tetraciklinekkel és makrolidokkal. A 4,4′-DMAR alkalmazásának abszolút ellenjavallatai közé tartozik a súlyos érelmeszesedés, bármilyen tüneteket okozó szív- és érrendszeri betegség, MAOis kúra (és 14 nappal az e csoportba tartozó gyógyszer utolsó szedése után), glaukóma, pajzsmirigy túlműködés.
Használat után ajánlatos óránként ellenőrizni a vérnyomást, a pulzust és a testhőmérsékletet. Feltétlenül szükséges a víz-elektrolit egyensúly helyreállítása. Erre a célra klorid-bikarbonátos-nátriumos vizet használnak 24 órán belül körülbelül három liter mennyiségben. Ha a hólyag kiürítése nem lehetséges, ajánlott meleg fürdőt venni, görcsoldó szert inni. Megelőzés céljából 24 órával a használat előtt protonpumpa-gátlók, magnéziumkészítmények (lehetőleg aszparaginát és orotát kombinációja), aszkorbinsav napi 500 mg-os adagban történő szedését kell megkezdeni, és a használatot követően legalább 5 napig folytatni kell e gyógyszerek szedését. Az intranazális alkalmazás mindig a nyálkahártya károsodásával jár. A következmények kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében megelőző céllal 30 percenként enyhén telített sóoldattal kell mosni az orrot, légzőgyakorlatokat kell végezni erőltetett kilégzéssel járó aktusokkal, olyan gyógynövénykészítményeket kell használni, amelyek olyan összetevőket tartalmaznak, mint a sárga encián, tavaszi primőr, acetosa, sóska, fekete bodza, verbena officinalis.
Alacsony kockázat, ha 4,4'-DMAR-ral együtt alkalmazzák (vagy a 4,4'-DMAR hatásainak felerősítése): N2O, MDMA, amfetamin, kokain és más pszichostimulánsok.
Magas kockázat, ha 4,4'-DMAR-ral együtt alkalmazzák: DOx, NBOMes, 2C-T-x, 5-MeO-xxT, DXM, PCP.
Rendkívül nagy kockázat, ha 4,4'-DMAR-ral együtt használják: αMT, tramadol, MAOis, gombák, LSD, DMT, meszkalin, 2C-x, kannabisz, ketamin, MXE, koffein, alkohol, GHB/GBL, opioidok.
Last edited by a moderator: