- Joined
- Jun 24, 2021
- Messages
- 1,645
- Solutions
- 2
- Reaction score
- 1,757
- Points
- 113
- Deals
- 666
MAOI és altatók
A monoamino-oxidáz-gátlók (MAOI) az antidepresszánsok azon kategóriájába tartoznak, amelyek a monoamino-oxidáz enzim működésének akadályozásával működnek. Ez az enzim felelős bizonyos neurotranszmitterek, például a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin metabolizálásáért. A MAOI-kat szelektív és nem szelektív kategóriákba sorolják, és a monoamino-oxidáz egy adott altípusa (A vagy B) szerint is elkülönítik.AMAOI-k közé számos anyag, valamint bizonyos antidepresszánsok tartoznak, mint például a moklobemid, a fenelzin, a transzilcipromin és a szelegilin.
Azaltatók, amelyeket szedatív-hipnotikus szereknek is neveznek, a gyógyszerek és anyagok széles csoportját alkotják, amelyeket az elalvás és az elalvás megőrzésének elősegítésére alkalmaznak.
Feltételezem, hogy ezt a kombinációt nem valószínű, hogy rekreációs hatások elérésére használják. Az olvasók nagyobb valószínűséggel találkoznak olyan helyzettel, amikor az egyik csoportba tartozó gyógyszert szednek, és valamilyen oknál fogva egy másik csoportba tartozó gyógyszerre van szükségük.
Tekintettel arra, hogy meglehetősen széles anyagcsoportokat vizsgálunk, nem valószínű, hogy egy témakörön belül minden lehetséges kombinációt figyelembe tudunk venni. Ennek ellenére szeretném végigvenni az altatók főbb osztályait, és felvázolni a MAOI-kkal való lehetséges kölcsönhatásaikat
Benzodiazepin nyugtatók (diaszpám, temazepám, triazolám). A benzodiazepinek MAOI-kkal való kombinációja görcsrohamokhoz, kifejezett nyugtató hatáshoz vezethet, egészen a központi idegrendszeri aktivitás elnyomásáig. Paradox reakciók is előfordulhatnak izgatottsággal, agresszióval és nem megfelelő viselkedéssel. Ugyanakkor a reakció specifikus esetei is lehetségesek. Például a MAOI-k csökkentik a diazepám aktivitását. Míg az alprazolám és a temazepám hatása fokozódik.
Anem-benzodiazepin altatók, mint a zolpidem, a zaleplon és az eszopiklon, jellemzően fokozott szedatív hatást és légzésdepressziót eredményeznek, ami meghaladhatja a biztonságos szintet.
Atriciklikus antidepresszánsok (TCA ), mint a doxepin és a trimipramin központi idegrendszeri izgalmat és artériás magas vérnyomást okozhatnak, és fennáll az akut és veszélyes szerotonin-szindróma kialakulásának kockázata. A MAOI-k elhagyása és a TCA-k felírása között legalább két hét, a TCA-k elhagyása és a MAOI-k felírása között pedig legalább egy hét intervallumot célszerű tartani.
Az olyanantihisztaminok, mint a difenhidramin és a doxilamin kölcsönösen fokozhatják a gyógyszerek hatását, ami a központi idegrendszerre gyakorolt depressziós hatás fokozódását eredményezheti. A difenhidramin fokozhatja az antikolinerg aktivitást is, ami a nyálkahártyák kiszáradásához, az emésztési és vizelési folyamatok lassulásához, valamint a hasi tónus fokozódásához vezethet, egyidejű izomgyengeséggel. Lehetőség van egy súlyos szindróma kialakulására is, amely agitációval, delíriummal, agresszióval és kómával jár.
Abarbiturátok, mint a butabarbitál, a szekobarbitál és a fenobarbitál kölcsönösen fokozhatják a gyógyszerek hatását, ami a központi idegrendszerre gyakorolt fokozott depressziós hatáshoz és potenciálisan veszélyes kómás állapotokhoz és légzésdepresszióhoz vezethet. Ezenkívül a vérplazmában megnövekedhet a barbiturátok mennyisége, ami jelentősen fokozza toxikus hatásaikat.
Az olyanmelatonin-agonistákról, mint a Ramelteon, nagyon kevés kölcsönhatási adat áll rendelkezésre, és nincs információ az ilyen kombinációval kapcsolatos akut és súlyos állapotokról. Az általános logika alapján azonban megjósolható a szedatív hatások és a központi idegrendszeri depresszió fokozódása.
Az olyanorexinreceptor-antagonisták, mint a szuvorexant, a lemborexant és a daridorexant MAOI-kkal együtt alkalmazva növelhetik a központi idegrendszeri depresszió és a nappali károsodás kockázatát.
A MAOI-k altatókkal való kombinálása fokozott szedációt eredményezhet, ami álmosságot, fáradtságot, csökkent szellemi éberséget és csökkent tudatosságot okozhat. Ezenkívül a légzésszám csökkenéséhez vezethet, ami jelentős kockázatot jelenthet.
Továbbá ez a kombináció megnövelheti bizonyos neurotranszmitterek szintjét a szervezetben, ami különböző mellékhatásokhoz vezethet, beleértve a zavartságot, izgatottságot, hallucinációkat és görcsöket.
Ha ezeken a csoportokon belül egyik anyagról a másikra váltunk, célszerű legalább néhány hetet várni. Erősen ajánlott orvoshoz fordulni, mielőtt az említett gyógyszerek bármelyikét szednénk.
Mindent összevetve, javasoljuk, hogy ezt a kombinációt minden körülmények között kerüljük.
Last edited by a moderator: