Képzeljük el a felegyenesedett embert (mára ez a hominida faj kihalt), aki kiegyenesedett, és őseink közül elsőként terjedt túl egy kontinensen. Körülbelül kétmillió évvel ezelőtt ezek a hominidák, amelyek közül néhányan végül érző emberré fejlődtek, elkezdtek elterjedni Afrikából, és eljutottak Ázsiába és Európába. Útjuk során felfedezték a helyi növényvilágot, állatvilágot, és ha állatvilág nem volt a közelben, akkor az ürüléküket.
De ez csak azegyik változata az eredeti történetszámos, a tudósok körében széles körben elfogadottváltozatának.
Az események radikálisabb értelmezése ugyanazokat az állatokat, ürüléket és növényeket, valamint pszichedelikus drogokat is tartalmaz.
Terence McKenna etnobotanikus és pszichedelikus szerek híve "Az istenek tápláléka: A tudás eredeti fájának keresése A növények, a drogok és az emberi evolúció radikális története" címűkönyvébenazt állította, hogy a felegyenesedett ember a pszilocibint tartalmazó "varázsgombákkal" való találkozás révén fejlődött érző emberré. Ő ezt "betépett majom hipotézisnek" nevezte.
De ez csak azegyik változata az eredeti történetszámos, a tudósok körében széles körben elfogadottváltozatának.
Az események radikálisabb értelmezése ugyanazokat az állatokat, ürüléket és növényeket, valamint pszichedelikus drogokat is tartalmaz.
Terence McKenna etnobotanikus és pszichedelikus szerek híve "Az istenek tápláléka: A tudás eredeti fájának keresése A növények, a drogok és az emberi evolúció radikális története" címűkönyvébenazt állította, hogy a felegyenesedett ember a pszilocibint tartalmazó "varázsgombákkal" való találkozás révén fejlődött érző emberré. Ő ezt "betépett majom hipotézisnek" nevezte.
McKenna azzal érvelt, hogy a pszilocibin a primitív agy információfeldolgozási képességének gyors átszervezését okozta. Ez viszont a kognitív képességek gyors evolúcióját indította el, ami a korai művészet, nyelv és technológia kialakulásához vezetett.
Szerinte korai emberként "rágtuk magunkat a magasabb tudatossághoz" azáltal, hogy ezeket a gombákat fogyasztottuk, amelyekről azt feltételezte, hogy állati trágyán nőttek. A pszilocibin, mondja, "kihúzott minket az állati elméből a beszéd és a képzelet világába".
Amikor az emberi kulturális evolúció a vadszarvasmarhák háziasításához vezetett, az emberek sok időt kezdtek állati ürülék körül tölteni, magyarázta McKenna. És mivel a pszilocibin gombák gyakran nőnek tehénürüléken, "azember-gomba fajok közötti társfüggőség fokozódott és elmélyült.Ebben az időben keletkeztek a vallási rituálék, a naptárkészítés és a természeti mágia".
A 2000-ben elhunyt McKenna szenvedélyesen hitt a hipotézisében, de a tudományos közösség még életében sem foglalkozott vele komolyan. Túlságosan spekulatívnakelutasítva, McKenna hipotézise ma már csak az internetes közösségekben és a Reddit pszichedelikus oldalain bukkan fel.
Szerinte korai emberként "rágtuk magunkat a magasabb tudatossághoz" azáltal, hogy ezeket a gombákat fogyasztottuk, amelyekről azt feltételezte, hogy állati trágyán nőttek. A pszilocibin, mondja, "kihúzott minket az állati elméből a beszéd és a képzelet világába".
Amikor az emberi kulturális evolúció a vadszarvasmarhák háziasításához vezetett, az emberek sok időt kezdtek állati ürülék körül tölteni, magyarázta McKenna. És mivel a pszilocibin gombák gyakran nőnek tehénürüléken, "azember-gomba fajok közötti társfüggőség fokozódott és elmélyült.Ebben az időben keletkeztek a vallási rituálék, a naptárkészítés és a természeti mágia".
A 2000-ben elhunyt McKenna szenvedélyesen hitt a hipotézisében, de a tudományos közösség még életében sem foglalkozott vele komolyan. Túlságosan spekulatívnakelutasítva, McKenna hipotézise ma már csak az internetes közösségekben és a Reddit pszichedelikus oldalain bukkan fel.
p75XUhLCun.jpg melléklet megtekintése
Egy beszéd a "Psychedelic Science 2017" című, pszichedelikus szerekkel foglalkozó tudományos konferencián, amelyen olyan tudósok, orvosok és művészek vettek részt, akik hisznek e drogok terápiás potenciáljában, azonban újra felélesztette az elmélet iránti érdeklődést.
Paul Stamets, a pszilocibint tanulmányozó neves mikológus a "drogos majom" hipotézis mellett szólalt fel "Psilocybin Mushrooms and the Mycology of Consciousness" című előadásával.
"Ezt azért mutatom be, mert szeretném visszahozni a "drogos majom" fogalmát. Nagyon fontos, hogy megértsék, hogy 200 000 évvel ezelőtt az emberi agy hirtelen megduplázódott, és nincs magyarázat az emberi agynak erre a hirtelen változására " - mondta Stamets a közönségnek.
A megduplázódás alatt az emberi agy méretének hirtelen növekedésére utal.
Egyes antropológusok úgy vélik, hogy a felegyenesedett emberek agymérete 2 millió és 700 000 évvel ezelőttmegduplázódott . Ugyanakkor a Homo sapiens agytérfogata 500 000 és 100 000 évvel ezelőtt megháromszorozódott .
Paul Stamets, a pszilocibint tanulmányozó neves mikológus a "drogos majom" hipotézis mellett szólalt fel "Psilocybin Mushrooms and the Mycology of Consciousness" című előadásával.
"Ezt azért mutatom be, mert szeretném visszahozni a "drogos majom" fogalmát. Nagyon fontos, hogy megértsék, hogy 200 000 évvel ezelőtt az emberi agy hirtelen megduplázódott, és nincs magyarázat az emberi agynak erre a hirtelen változására " - mondta Stamets a közönségnek.
A megduplázódás alatt az emberi agy méretének hirtelen növekedésére utal.
Egyes antropológusok úgy vélik, hogy a felegyenesedett emberek agymérete 2 millió és 700 000 évvel ezelőttmegduplázódott . Ugyanakkor a Homo sapiens agytérfogata 500 000 és 100 000 évvel ezelőtt megháromszorozódott .
A melléklet megtekintése rfcUhumRSA.jpg
A McKenna és testvére, Dennis által megfogalmazott "betépett majom" hipotézist felvázolva Stamets felvázolta az Afrikából érkező, a szavannákon átutazó, és "avilág legnagyobb állati ürüléken növekvő gombájára" bukkanó főemlősök portréját.
"Szerintem ez egy nagyon-nagyon hihető hipotézis, amely megmagyarázza az intelligens ember hirtelen evolúcióját főemlős rokonaiból" - mondta Stamets. Vad tapsot kapott.
Nem jött el végre az ideje, hogy komolyan vegyük a "betépett majom" hipotézist? Ehhez alkalmazni kellene a tudományos kutatásban elért eredményeinket a pszilocibinre, a legújabb régészeti felfedezésekre és a tudat természetéről alkotott homályos elképzeléseinkre, majd mindezt beilleszteni az emberi evolúcióról alkotott jelenlegi elképzeléseinkbe. AMcKenna által a tudat kialakulásáról vallott nézet és más, elterjedtebb elméletek közötti közös szálakból kell kiindulnunk, beleértve azt az általánosan elfogadott nézetet, hogy a tudat több ezer év alatt alakult ki, és hogy a beszéd központi szerepetjátszott a kialakulásában.
"Úgy gondolom, McKenna állításainak van racionális alapja" - mondja Martin Lockley paleontológus.
De Lockley, aHow Humanity Came into Being (Hogyan jött létre az emberiség) című könyv szerzője:The Evolution of Consciousness" című könyvének szerzője, van egy kifogása McKenna érvelésével szemben: a "betépett-ape" hipotézis azt tételezi fel, hogy őseink kábítószer-mámor révén váltak öntudatra, de ha egyetértünk vele, az azt is jelenti, hogy egyetértünk azzal, hogy a tudatosságnak egyetlen oka volt.
A legtöbb tudós, köztük Lockley is úgy véli, hogy ez korántsem volt ilyen egyszerű.
"Szerintem ez egy nagyon-nagyon hihető hipotézis, amely megmagyarázza az intelligens ember hirtelen evolúcióját főemlős rokonaiból" - mondta Stamets. Vad tapsot kapott.
Nem jött el végre az ideje, hogy komolyan vegyük a "betépett majom" hipotézist? Ehhez alkalmazni kellene a tudományos kutatásban elért eredményeinket a pszilocibinre, a legújabb régészeti felfedezésekre és a tudat természetéről alkotott homályos elképzeléseinkre, majd mindezt beilleszteni az emberi evolúcióról alkotott jelenlegi elképzeléseinkbe. AMcKenna által a tudat kialakulásáról vallott nézet és más, elterjedtebb elméletek közötti közös szálakból kell kiindulnunk, beleértve azt az általánosan elfogadott nézetet, hogy a tudat több ezer év alatt alakult ki, és hogy a beszéd központi szerepetjátszott a kialakulásában.
"Úgy gondolom, McKenna állításainak van racionális alapja" - mondja Martin Lockley paleontológus.
De Lockley, aHow Humanity Came into Being (Hogyan jött létre az emberiség) című könyv szerzője:The Evolution of Consciousness" című könyvének szerzője, van egy kifogása McKenna érvelésével szemben: a "betépett-ape" hipotézis azt tételezi fel, hogy őseink kábítószer-mámor révén váltak öntudatra, de ha egyetértünk vele, az azt is jelenti, hogy egyetértünk azzal, hogy a tudatosságnak egyetlen oka volt.
A legtöbb tudós, köztük Lockley is úgy véli, hogy ez korántsem volt ilyen egyszerű.
A tudat egy nagyon összetett dolog, amit még csak most kezdünk megérteni. Általánosságban az antropológusok egyetértenek abban, hogy az emberi elmének ez a funkciója az információ befogadásához és feldolgozásához kapcsolódik, ami a természetes szelekció évezredei során fejlődött ki.
A tudatállapot magában foglalja több minőségi tapasztalat tudatosságát: érzékelések és érzések, árnyalt érzékszervi minőségek és kognitív folyamatok, például értékelő gondolkodás és emlékezet.
2016-ban a tudósok kimutatták , hogy mindez hol él az agyban, felfedezve a fizikai kapcsolatot az arousalért és a tudatosságért felelős területek között.
McKenna elmélete egyetlen impulzushoz köti ennek a komplex jelenségnek a teljességét. Szerinte a pszilocibin gomba volt az az "evolúciós katalizátor", amely begyújtotta a tudatosságot, és olyan élményekre késztette a korai embereket, mint a szex, a rokonokkal való kötődés és a spiritualitás. A legtöbb tudós azzal érvelne, hogy McKenna magyarázata felesleges - és valószínűleg naivan leegyszerűsítő.
De ha nem a pszichedelikus gombák indították el a folyamatot, akkor mi volt az? Dr.Michael Graziano, a Princeton Egyetem pszichológia és idegtudományok professzora nem hallott a "betépett majom" elméletéről, de egyetért azzal, hogy az emberi tudat evolúciója valamilyen módon összefügg a közösségek kialakulásával. Szerinte azagynak ki kellett fejlesztenie a szubjektív élmények megértésének képességét, hogy a társadalmi igényeket kiszolgálja.
A tudatállapot magában foglalja több minőségi tapasztalat tudatosságát: érzékelések és érzések, árnyalt érzékszervi minőségek és kognitív folyamatok, például értékelő gondolkodás és emlékezet.
2016-ban a tudósok kimutatták , hogy mindez hol él az agyban, felfedezve a fizikai kapcsolatot az arousalért és a tudatosságért felelős területek között.
McKenna elmélete egyetlen impulzushoz köti ennek a komplex jelenségnek a teljességét. Szerinte a pszilocibin gomba volt az az "evolúciós katalizátor", amely begyújtotta a tudatosságot, és olyan élményekre késztette a korai embereket, mint a szex, a rokonokkal való kötődés és a spiritualitás. A legtöbb tudós azzal érvelne, hogy McKenna magyarázata felesleges - és valószínűleg naivan leegyszerűsítő.
De ha nem a pszichedelikus gombák indították el a folyamatot, akkor mi volt az? Dr.Michael Graziano, a Princeton Egyetem pszichológia és idegtudományok professzora nem hallott a "betépett majom" elméletéről, de egyetért azzal, hogy az emberi tudat evolúciója valamilyen módon összefügg a közösségek kialakulásával. Szerinte azagynak ki kellett fejlesztenie a szubjektív élmények megértésének képességét, hogy a társadalmi igényeket kiszolgálja.
Mivelevolúciós szempontból előnyös volt magas szociális intelligenciával rendelkezni, ésszerű feltételezni, hogy a tudatosság túlélési taktikaként alakult ki.
"Lehetséges, hogy a tudatosság más élőlények viselkedésének megfigyelésére, megértésére és előrejelzésére szolgáló eszközként keletkezett, majd ezt a képességet befelé fordítottuk, hogy megfigyeljük és modellezzük önmagunkat. Vagy talán a tudatosság sokkal korábban keletkezett, amikor az alapvető figyelemfókusz kialakult, és köze van ahhoz a képességhez, hogy az agyi erőforrásokat korlátozott számú jelre tudjuk összpontosítani. Ez az evolúció korai szakaszában történt, valószínűleg félmilliárd évvel ezelőtt" - mondja Graziano.
Ian Tattersall antropológus, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatójának elméleteinek semmi köze a pszichedelikus gombákhoz, de ugyanúgy a szocializációt hangsúlyozzák, mint a "betépett majom" hipotézis.
2004-ben megjelent "Mi történt az emberi tudat eredetében?" címűtanulmányában.Tattersall úgy érvelt, hogy az öntudat akkor született meg, amikor a korai ember megtanulta, hogy a természettől elkülönülten érzékelje magát, és képessé vált arra, hogy gondolatokat értékeljen és fejezzen ki elméjében. Nem sokkal ezután fejlődött ki a nyelv, majd a modern emberi kognitív képességek.
"Lehetséges, hogy a tudatosság más élőlények viselkedésének megfigyelésére, megértésére és előrejelzésére szolgáló eszközként keletkezett, majd ezt a képességet befelé fordítottuk, hogy megfigyeljük és modellezzük önmagunkat. Vagy talán a tudatosság sokkal korábban keletkezett, amikor az alapvető figyelemfókusz kialakult, és köze van ahhoz a képességhez, hogy az agyi erőforrásokat korlátozott számú jelre tudjuk összpontosítani. Ez az evolúció korai szakaszában történt, valószínűleg félmilliárd évvel ezelőtt" - mondja Graziano.
Ian Tattersall antropológus, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatójának elméleteinek semmi köze a pszichedelikus gombákhoz, de ugyanúgy a szocializációt hangsúlyozzák, mint a "betépett majom" hipotézis.
2004-ben megjelent "Mi történt az emberi tudat eredetében?" címűtanulmányában.Tattersall úgy érvelt, hogy az öntudat akkor született meg, amikor a korai ember megtanulta, hogy a természettől elkülönülten érzékelje magát, és képessé vált arra, hogy gondolatokat értékeljen és fejezzen ki elméjében. Nem sokkal ezután fejlődött ki a nyelv, majd a modern emberi kognitív képességek.
A kérdés, amelyre az antropológusnak nincs válasza (McKennának viszont van), hogy mikor következett be ez a kulcsfontosságú átmeneti pillanat? "Hol alakult ki a modern gondolkodás? Szinte biztosan Afrikában, ahogyan a modern emberi anatómia is.Ezen a kontinensen találjuk a modern viselkedés első felvillanásait... De az átalakulás pillanata még mindig elkerüli a figyelmünket, és valószínűleg még sokáig el is kerüli " - írja Tattersall.
"Azemberi evolúció egy borzasztóan összetett folyamat, amelyben számos tényező játszott szerepet" - mondja Elisa Guerra-Doche régész. Az őstörténeti droghasználatról szóló tanulmánya arról szól, hogy a korai emberek rituális és spirituális célokra használtak tudatmódosító szereket.
Bár Eliza neolitikus emberek fogaiban ópiummák nyomaira, ősi elszenesedett kannabiszmagokra, sőt az olasz Alpokban barlangfalakon található absztrakt rajzokra is bukkant, amelyek hallucinogén gombák emberi fogyasztását ábrázolják, nem ért egyet a "betépett majom" hipotézissel.
"Azén szemszögemből nézve McKenna hipotéziséből hiányzik a közvetlen bizonyíték, vagyis minden bizonyíték arra, hogy a korai Homo sapiens fogyasztott hallucinogén gombákat. Hivatkozik az algériai Tassilin-Adjer-fennsíkon található barlangrajzokra, amelyeken számos gombás kép látható, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a rajzok a neolitikumból származnak" - mondja Elisa.
"Azemberi evolúció egy borzasztóan összetett folyamat, amelyben számos tényező játszott szerepet" - mondja Elisa Guerra-Doche régész. Az őstörténeti droghasználatról szóló tanulmánya arról szól, hogy a korai emberek rituális és spirituális célokra használtak tudatmódosító szereket.
Bár Eliza neolitikus emberek fogaiban ópiummák nyomaira, ősi elszenesedett kannabiszmagokra, sőt az olasz Alpokban barlangfalakon található absztrakt rajzokra is bukkant, amelyek hallucinogén gombák emberi fogyasztását ábrázolják, nem ért egyet a "betépett majom" hipotézissel.
"Azén szemszögemből nézve McKenna hipotéziséből hiányzik a közvetlen bizonyíték, vagyis minden bizonyíték arra, hogy a korai Homo sapiens fogyasztott hallucinogén gombákat. Hivatkozik az algériai Tassilin-Adjer-fennsíkon található barlangrajzokra, amelyeken számos gombás kép látható, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a rajzok a neolitikumból származnak" - mondja Elisa.
Ha a McKenna hipotézise mögött álló tudományos tények nem túl szilárdak, akkor milyen értéket képvisel az emberi tudat eredetének megtalálásában? A legjobb esetben is a "betépett majom" hipotézis, ahogy Stamets mondja, egy "nem bizonyítható hipotézis", amely csak a tudat evolúciójáról jelenleg rendelkezésünkre álló ismereteink egy részével áll összhangban. McKenna érdeme azonban, hogy megfogalmazott egy olyan elképzelést, amelyet a tudósok csak nemrég tudtak bizonyítani: a pszilocibin fizikai változásokat okozhat az agyban.
Az elmúlt években a kutatók megállapították, hogy a pszilocibin a "korlátlan megismerés" állapotát idézi elő, kifejezett aktivitási hullámot váltva ki az agy egy primitív részében, az érzelmi reakciókhoz kapcsolódó területen.
Apszilocibin hatására az agy érzelmekkel és emlékezettel kapcsolatos részei közötti koordináció fokozódik, ami az agyi aktivitás olyan mintázatát hozza létre, amely hasonló ahhoz, amit egy alvó, álmodó embernél láthatunk.
Ugyanakkor az agynak az a része, amely a magasabb szintű gondolkodást irányítja, és amely egy bizonyos "belső érzéshez" kapcsolódik, szervezetlenné válik, ezért van az, hogy a pszilocibint használó emberek egy része úgy érzi, hogy elveszíti testét és lelkét, ami azt eredményezi, hogy inkább a világ része, mint a saját teste része.
Az elmúlt években a kutatók megállapították, hogy a pszilocibin a "korlátlan megismerés" állapotát idézi elő, kifejezett aktivitási hullámot váltva ki az agy egy primitív részében, az érzelmi reakciókhoz kapcsolódó területen.
Apszilocibin hatására az agy érzelmekkel és emlékezettel kapcsolatos részei közötti koordináció fokozódik, ami az agyi aktivitás olyan mintázatát hozza létre, amely hasonló ahhoz, amit egy alvó, álmodó embernél láthatunk.
Ugyanakkor az agynak az a része, amely a magasabb szintű gondolkodást irányítja, és amely egy bizonyos "belső érzéshez" kapcsolódik, szervezetlenné válik, ezért van az, hogy a pszilocibint használó emberek egy része úgy érzi, hogy elveszíti testét és lelkét, ami azt eredményezi, hogy inkább a világ része, mint a saját teste része.
A McKenna tudományos logikája által feltárt hiányosságok ellenére Amanda Fielding, a pszichedelikus kutatások egyik fő központjának, a Beckley Alapítványnak az alapítója és vezetője szerint túl kell tekintenünk McKenna hibáin, és meg kell látnunk a legnagyobb gondolatát, miszerint az emberi történelem elválaszthatatlan a pszichedelikus drogok iránti rajongásunktól.
Még ha a korai ember a neolitikumhoz közelebb felfedezte is a pszichoaktív anyagokat, a megváltozott tudatállapotba való belépés élménye szerinte jobbra változtatta az emberi társadalmat.
"A pszichedelikus élmények során észlelt képek olyan téma, amely az ősi művészetben is megjelenik, így biztos vagyok benne, hogy a pszichedelikus élményeket és más technikákat, mint a tánc és a zene, régmúltbeli őseink is használták a tudatosság serkentésére, ami aztán hozzájárult a spiritualitáshoz, a művészethez és az orvostudományhoz" - mondja Fielding.
A "betépett majom" hipotézis elveszett a marginális tudományok évkönyveiben, de némi öröksége megmaradt.
Még ha a korai ember a neolitikumhoz közelebb felfedezte is a pszichoaktív anyagokat, a megváltozott tudatállapotba való belépés élménye szerinte jobbra változtatta az emberi társadalmat.
"A pszichedelikus élmények során észlelt képek olyan téma, amely az ősi művészetben is megjelenik, így biztos vagyok benne, hogy a pszichedelikus élményeket és más technikákat, mint a tánc és a zene, régmúltbeli őseink is használták a tudatosság serkentésére, ami aztán hozzájárult a spiritualitáshoz, a művészethez és az orvostudományhoz" - mondja Fielding.
A "betépett majom" hipotézis elveszett a marginális tudományok évkönyveiben, de némi öröksége megmaradt.
Most, hogy a tudósok jobban megértik, hogyan hat a pszilocibin fizikai szinten az agyra, komolyan vizsgálhatják a benne rejlő lehetőségeket az olyan rendellenességek kezelésére, mint akábítószerrel való visszaélés, a szorongás és a depresszió.
Ha ez megtörténik (valószínűleg meg fog történni) - a pszilocibin a pozitív változás eszközeként a mainstream kultúra részévé válik. Nem ezt szorgalmazta végül McKenna is?
Talán soha nem tudjuk meg, hogy a varázsgombák hogyan segítettek a korai embereknek. De kétségtelen, hogy hozzájárulnak a modern ember jólétéhez, aki továbbra is követi furcsa evolúciós útját.
Még több érdekes információ a varázsgombákról.
Ha ez megtörténik (valószínűleg meg fog történni) - a pszilocibin a pozitív változás eszközeként a mainstream kultúra részévé válik. Nem ezt szorgalmazta végül McKenna is?
Talán soha nem tudjuk meg, hogy a varázsgombák hogyan segítettek a korai embereknek. De kétségtelen, hogy hozzájárulnak a modern ember jólétéhez, aki továbbra is követi furcsa evolúciós útját.
Még több érdekes információ a varázsgombákról.
Last edited: