Nitroetán előállítása etil-bromidból és nátrium-nitritből
32,5 gramm etil-bromidot (0,3 mól) öntöttünk 600 ml dimetil-formamid és 36 gramm száraz NaNO2 (0,52 mól) kevert oldatába egy vízfürdőben álló főzőpohárban, az oldatot szobahőmérsékleten tartva, mivel a reakció enyhén exoterm. Az oldatot mindig tartsuk távol a közvetlen napfénytől. A keverést hat órán keresztül folytattuk. Ezt követően a reakcióelegyet egy 2500 ml-es főzőpohárba vagy lombikba öntöttük, amely 1500 ml jeges vizet és 100 ml petróleumétert tartalmazott. A petróleuméteres réteget leöntöttük és félretettük, majd a vizes fázist még négyszer extraháltuk egyenként 100 ml petróleuméterrel, majd a szerves kivonásokat összevontuk, és sorban 4x75 ml vízzel mostuk. A visszamaradt szerves fázist magnézium-szulfáton szárítottuk, szűrtük, és a petróleumétert vízfürdőn, csökkentett nyomáson történő desztillációval távolítottuk el, amelynek hőmérsékletét lassan hagytuk kb. 65 °C-ra emelkedni. A nyers nitroetánból álló maradékot közönséges nyomáson (lehetőleg kis desztillációs oszlopon) desztilláltuk, hogy a termék 60%-át 114-116°C-on forrásban lévő terméket kapjunk.
Az etilénglikol is működik oldószerként, de a reakció ebben a közegben meglehetősen lassan halad, lehetővé téve olyan mellékreakciókat, mint például a következők
CH3CH2-NO2 + CH3CH2-ONO -> CH3CH(NO)NO2 + EtOH.
NaNO2 helyett KNO2 is használható.
Ha NaNO2-t használunk DMF-ben, 30 g karbamidot is hozzáadhatunk nitritfogó anyagként, hogy minimalizáljuk a mellékreakciókat, valamint egyidejűleg növeljük a NaNO2 oldhatóságát, és ezáltal jelentősen felgyorsítsuk a reakciót.
Ha az etil-bromidot etil-jodiddal helyettesítjük, akkor a szükséges reakcióidő 6 óra helyett csak 2,5 órára csökken. Az összevont petéteres kivonatokat 2x75 ml 10%-os nátrium-tioszulfáttal kell mosni, majd a fenti négy 75 ml víz helyett két alkalommal 75 ml vizet kell hozzáadni, hogy eltávolítsuk a maradék I2 nyomokat.
