Ezek a könyvek klasszikusnak számítanak. Nekem mindkettő megvan papírkötésben, valamint a Totálszintézis I. és II.
Igen, mindenki, aki annyira siet, hogy szart se csináljon, és receptet, sablont, rövidítést, betörést keres. Az embert végül is megáldja a szerencse, de soha nem szabad rá számítani, hogy boldoguljon, nemhogy egy életet megváltoztató lehetőségre csapjon le, és emelje fel a lábát az életben. Meg kell értenünk, hogy a hasznos szerencsét mi magunk tudjuk megtermelni, akkor történik, amikor a felkészülés és a lehetőség találkozik. Mindenféle lehetőségek adódnak, de ha valaki nem készül fel, nem fog belőlük semmit sem kihozni, fel sem fogja ismerni, és panaszkodni fog, hogy a szerencse soha nem néz az ember útjába.
Ez a gondolat Abe Lincoln egyik idézetét juttatja eszembe:
"Adjatok hat órát, hogy kivágjak egy fát, és az első négy órát a fejsze élezésével töltöm."
Egyébként, élnek még a régi méhek? Itt az újdonság, mi? Sokáig tartott, amíg rendbe hozták, de mióta a kaptár eltűnt a semmibe, nem éreztem más oldalt otthon, ami jó szintű beszélgetéseket hoz össze, tisztességesen megszervezve, szakértőkkel megtámogatva, akik aktuális információkat hoznak és gyarapodnak.
BB, We salute you!
(a "mi" alatt azt a tömeget értem, akik csak egyetértenek. Nem azokra, akik tévednek)
