A szintézishez két komponensre van szükség: fenilpropanolamin-hidroklorid (PPA.HCl) és kálium-cianát (KOCN). Az elsőt a macskák és kutyák teljesen legális gyógymódjából - Propalin (az ár 380 rubel palackonként, amelyben 5 g PPA.HCl,
A fenilpropanolamin aprítása", a második lúgból (KOH) és karbamidból készült, mindkettő ára kilogrammonként száz rubelen belül van, szabadon árulják. A kálium-cianátot azonban 100 grammonként 500 rubelért lehet megvásárolni, legálisan árulják. A kálium-cianát, ellentétben a kálium-cianiddal (KCN), nem halálos, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy kanállal kell a szájba húzni.
1. FENYLPROPANOLAMIN-HIDROKLORID (PPA.HCl).
A PPA.HCl-t sav-bázis extrakcióval (KSHE) nyerték a Propalinból, amelyet viszont egy állatgyógyszertárban vásároltak (lásd Yandex, kinek mi kell). A hozam 2,4 g 10 g-ból két üveg szirupban (a szirup sűrűsége miatt voltak kallantyúk, ezért a hozam alacsony). A hidrokloridot IPS-ből ültették, tökéletesen kristályosodik, a színe fehér. Egyszer acetonnal mossuk.
P.S. A fenilpropanolamin eredetiségét egy hagyományos csavarreakcióval kapott termék biotesztelésével igazoltuk (PPA.HCl + jód + vörös foszfor = amfetamin + szennyeződés).
2. KÁLIUM-CIANÁT (KOCN).
10 g (166,5 mol) karbamidot (második neve karbamid, MW = 60,05) 70 ml vízben feloldunk, 17,8 g (317,5 mol) KOH-t (MW = 56,11) száraz formában feloldunk és 30 percig fordított hűtőszekrény alatt forraljuk (ammónia szabadul fel). Ezután az oldatot serpenyőbe öntjük, és a folyadékot elpárologtatjuk. Ammónia és szén-dioxid továbbra is bőségesen szabadul fel. Ezután a hőmérsékletet 180...240 fokra emeljük. A keverék ismét megkeményedik, összetörjük, és a reakció további 1,5 órán keresztül folytatódik ezen a hőmérsékleten. Lehűlés után a terméket összetörjük és acetonnal mossuk. A kapott enyhén bézs színű kristályokat megszárítjuk és zárt edényben tároljuk, forró vízből átkristályosíthatók. A hozam 10,7 g (79,2%). A KOCN kálium-cianát (MW=81,11) sűrűsége 2,03, olvadáspontja 315 fok, oldhatósága vízben - 38,6, etanolban, acetonban nem oldódik.
3. 4-MAR.
2,4 g (12,7 mmol) PPA.HCl-t összekeverünk 1,2 g (14,8 mmol) KOCN-nal és lombikba tesszük. Adjunk hozzá 50 ml vizet, és az oldás után fordított hűtőszekrény alatt forraljuk 2 órán át. Az elegyet hagyjuk kissé lehűlni, majd kis adagokban 20 ml tömény sósavat adunk 70 ml vízhez. A cianátmaradványok bomlásából enyhe gázfelszabadulás következik be. Amikor az adalékolás befejeződött, az elegyet 6 órán keresztül tovább forraljuk a reflux hűtőszekrény alatt. Körülbelül három órával a sav hozzáadása után a keverék enyhén rózsaszínes árnyalatot kap - ez a termékképződés kezdetének jele, érdemes figyelni rá.
A megadott idő elteltével az elegyet hagyjuk lehűlni, és óvatosan lúgosítjuk (a reakció enyhén exoterm). Ezzel egyidejűleg a 4-MAR bázis fehér kristályai kihullanak. A kristályokat leszűrjük, kis mennyiségű hideg lúgos vízzel mossuk és szárítjuk. A hozam 1,7 g (70%).
A hidrokloridot nem sikerült kinyerni (nem kristályosodott ki az IPS-ből), az anyagot visszavittük a bázisformába.
5. BIOTESZTEK.
A biotesztek meggyőzőek voltak, az anyag 15 mg-os dózisban egyértelműen érezhető, az átlagos dózis 40 mg, a túladagolás 60 mg-tól kezdődik. Gyomorban, dohányzással és intravénásan tesztelték. A megkülönböztető jellemzők közül a következőket jegyezzük meg:
a legközelebbi analóg a hatások tekintetében a metamfetamin
A fenilpropanolamin aprítása", a második lúgból (KOH) és karbamidból készült, mindkettő ára kilogrammonként száz rubelen belül van, szabadon árulják. A kálium-cianátot azonban 100 grammonként 500 rubelért lehet megvásárolni, legálisan árulják. A kálium-cianát, ellentétben a kálium-cianiddal (KCN), nem halálos, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy kanállal kell a szájba húzni.
1. FENYLPROPANOLAMIN-HIDROKLORID (PPA.HCl).
A PPA.HCl-t sav-bázis extrakcióval (KSHE) nyerték a Propalinból, amelyet viszont egy állatgyógyszertárban vásároltak (lásd Yandex, kinek mi kell). A hozam 2,4 g 10 g-ból két üveg szirupban (a szirup sűrűsége miatt voltak kallantyúk, ezért a hozam alacsony). A hidrokloridot IPS-ből ültették, tökéletesen kristályosodik, a színe fehér. Egyszer acetonnal mossuk.
P.S. A fenilpropanolamin eredetiségét egy hagyományos csavarreakcióval kapott termék biotesztelésével igazoltuk (PPA.HCl + jód + vörös foszfor = amfetamin + szennyeződés).
2. KÁLIUM-CIANÁT (KOCN).
10 g (166,5 mol) karbamidot (második neve karbamid, MW = 60,05) 70 ml vízben feloldunk, 17,8 g (317,5 mol) KOH-t (MW = 56,11) száraz formában feloldunk és 30 percig fordított hűtőszekrény alatt forraljuk (ammónia szabadul fel). Ezután az oldatot serpenyőbe öntjük, és a folyadékot elpárologtatjuk. Ammónia és szén-dioxid továbbra is bőségesen szabadul fel. Ezután a hőmérsékletet 180...240 fokra emeljük. A keverék ismét megkeményedik, összetörjük, és a reakció további 1,5 órán keresztül folytatódik ezen a hőmérsékleten. Lehűlés után a terméket összetörjük és acetonnal mossuk. A kapott enyhén bézs színű kristályokat megszárítjuk és zárt edényben tároljuk, forró vízből átkristályosíthatók. A hozam 10,7 g (79,2%). A KOCN kálium-cianát (MW=81,11) sűrűsége 2,03, olvadáspontja 315 fok, oldhatósága vízben - 38,6, etanolban, acetonban nem oldódik.
3. 4-MAR.
2,4 g (12,7 mmol) PPA.HCl-t összekeverünk 1,2 g (14,8 mmol) KOCN-nal és lombikba tesszük. Adjunk hozzá 50 ml vizet, és az oldás után fordított hűtőszekrény alatt forraljuk 2 órán át. Az elegyet hagyjuk kissé lehűlni, majd kis adagokban 20 ml tömény sósavat adunk 70 ml vízhez. A cianátmaradványok bomlásából enyhe gázfelszabadulás következik be. Amikor az adalékolás befejeződött, az elegyet 6 órán keresztül tovább forraljuk a reflux hűtőszekrény alatt. Körülbelül három órával a sav hozzáadása után a keverék enyhén rózsaszínes árnyalatot kap - ez a termékképződés kezdetének jele, érdemes figyelni rá.
A megadott idő elteltével az elegyet hagyjuk lehűlni, és óvatosan lúgosítjuk (a reakció enyhén exoterm). Ezzel egyidejűleg a 4-MAR bázis fehér kristályai kihullanak. A kristályokat leszűrjük, kis mennyiségű hideg lúgos vízzel mossuk és szárítjuk. A hozam 1,7 g (70%).
A hidrokloridot nem sikerült kinyerni (nem kristályosodott ki az IPS-ből), az anyagot visszavittük a bázisformába.
5. BIOTESZTEK.
A biotesztek meggyőzőek voltak, az anyag 15 mg-os dózisban egyértelműen érezhető, az átlagos dózis 40 mg, a túladagolás 60 mg-tól kezdődik. Gyomorban, dohányzással és intravénásan tesztelték. A megkülönböztető jellemzők közül a következőket jegyezzük meg:
a legközelebbi analóg a hatások tekintetében a metamfetamin
Last edited:
=Mi a fordított forralás a hűtőszekrényben?