Afganisztán a világ egyik legnagyobb kannabisztermelője, és az ENSZ szerint 2010-ben vált a fő termelővé. Az ország ópium- és kannabisztermelésének hosszú múltja van, tartományainak csaknem felében nagyüzemi termesztés folyik. Az illegális kannabisz-kereskedelem vélhetően a tálibok 2021-es hatalomra kerülése előtt is táplálta a militáns mozgalmakat az országban.
A tálibok, akik a saría törvény szigorú értelmezéséről és az azt megszegőkkel szembeni szigorú bánásmódjukról ismertek, úgy tűnik, hogy a kannabiszhoz való hozzáállásukkal kapcsolatban is zavarban vannak. Egy olyan eseménysorozatban, amely sokakat értetlenül hagyott, a tálibok egyszerre jelentettek be egy megállapodást kannabisztermékek afganisztáni termesztéséről és gyártásáról, és hoztak egy törvényt, amely tiltja a termesztést.
2021 novemberében a tálibok bejelentették, hogy megállapodást kötöttek egy német céggel, a Cpharmmal, hogy kannabiszgyártó üzemet létesítsenek az országban. Az üzlet állítólag több mint 400 millió dollárt ért, és számos állampolgár számára teremtett volna munkahelyet. A tálibok még a közösségi médiában is bejelentették az üzletet, de nem sokáig tartott, amíg a dolgok zavarossá váltak.
A regionális médiaszervezetek arról számoltak be, hogy egy ausztrál Cpharm nevű vállalat is részt vett az üzletben, ami arra késztette a céget, hogy közleményt adjon ki, amelyben tagadta a részvételt. A tálib szóvivő később tisztázta, hogy az üzlet valóban egy szintén Cpharm nevű német céggel jött létre. Úgy tűnt, hogy téves azonosításról volt szó, de ez nem szüntette meg a zavart.
Az üzlet különösen szokatlannak tűnt, tekintve, hogy a tálibok keményen bánnak a kábítószer-fogyasztókkal, és korábban betiltották az ópiumtermelést. A jelentések szerint azonban a marihuána az amerikai megszállás idején a tálibok egyik fő bevételi forrása volt, és most úgy tűnik, ismét gazdasági lehetőséget látnak benne, de egy professzionálisabb, szabályozottabb piacon keresztül.
Gyorsan előre 2023 márciusába, amikor a tálibok törvényt fogadtak el, amely betiltja a kannabisz és a kender termesztését Afganisztán egész területén. Az új rendelet szigorúan tiltja a kannabisznövények ültetését, és aki megszegi ezt a rendeletet, annak a termés teljes megsemmisítésével és a saría törvények szerinti büntetéssel kell számolnia.
A Cpharmmal kötött üzlet jelentős hatással lehetett volna az ország gazdaságára, több száz állampolgárnak biztosítva munkalehetőséget. Ennek ellenére a rezsim legutóbbi bejelentése sok gazdálkodót elbizonytalanított a jövőjét illetően, mivel a kannabisz és a kender a megélhetésükhöz nélkülözhetetlen növények. Nem világos, hogy a tálibok mit terveznek tenni a gazdák támogatására, vagy hogy tudnak-e alternatív növényeket kínálni.
A tálibok, akik a saría törvény szigorú értelmezéséről és az azt megszegőkkel szembeni szigorú bánásmódjukról ismertek, úgy tűnik, hogy a kannabiszhoz való hozzáállásukkal kapcsolatban is zavarban vannak. Egy olyan eseménysorozatban, amely sokakat értetlenül hagyott, a tálibok egyszerre jelentettek be egy megállapodást kannabisztermékek afganisztáni termesztéséről és gyártásáról, és hoztak egy törvényt, amely tiltja a termesztést.
2021 novemberében a tálibok bejelentették, hogy megállapodást kötöttek egy német céggel, a Cpharmmal, hogy kannabiszgyártó üzemet létesítsenek az országban. Az üzlet állítólag több mint 400 millió dollárt ért, és számos állampolgár számára teremtett volna munkahelyet. A tálibok még a közösségi médiában is bejelentették az üzletet, de nem sokáig tartott, amíg a dolgok zavarossá váltak.
A regionális médiaszervezetek arról számoltak be, hogy egy ausztrál Cpharm nevű vállalat is részt vett az üzletben, ami arra késztette a céget, hogy közleményt adjon ki, amelyben tagadta a részvételt. A tálib szóvivő később tisztázta, hogy az üzlet valóban egy szintén Cpharm nevű német céggel jött létre. Úgy tűnt, hogy téves azonosításról volt szó, de ez nem szüntette meg a zavart.
Az üzlet különösen szokatlannak tűnt, tekintve, hogy a tálibok keményen bánnak a kábítószer-fogyasztókkal, és korábban betiltották az ópiumtermelést. A jelentések szerint azonban a marihuána az amerikai megszállás idején a tálibok egyik fő bevételi forrása volt, és most úgy tűnik, ismét gazdasági lehetőséget látnak benne, de egy professzionálisabb, szabályozottabb piacon keresztül.
Gyorsan előre 2023 márciusába, amikor a tálibok törvényt fogadtak el, amely betiltja a kannabisz és a kender termesztését Afganisztán egész területén. Az új rendelet szigorúan tiltja a kannabisznövények ültetését, és aki megszegi ezt a rendeletet, annak a termés teljes megsemmisítésével és a saría törvények szerinti büntetéssel kell számolnia.
A Cpharmmal kötött üzlet jelentős hatással lehetett volna az ország gazdaságára, több száz állampolgárnak biztosítva munkalehetőséget. Ennek ellenére a rezsim legutóbbi bejelentése sok gazdálkodót elbizonytalanított a jövőjét illetően, mivel a kannabisz és a kender a megélhetésükhöz nélkülözhetetlen növények. Nem világos, hogy a tálibok mit terveznek tenni a gazdák támogatására, vagy hogy tudnak-e alternatív növényeket kínálni.
Miközben a világ folyamatosan halad a kannabisz legalizálása felé, a
egyes országok még mindig megpróbálnak ellenállni.
Meglátjuk, meddig tudnak ellenállni a globális világtrendnek,
mert rengeteg pénz forog kockán.
egyes országok még mindig megpróbálnak ellenállni.
Meglátjuk, meddig tudnak ellenállni a globális világtrendnek,
mert rengeteg pénz forog kockán.
