A válasz mindig attól függ, hogy miért van szüksége elegendő alvásra. De itt van egy hozzávetőleges lista az alvászavarok kezelésére használt gyógyszerekről.
Benzodiazepinek: A benzodiazepinek, mint például a diazepám (Valium) és a temazepám (Restoril), fokozzák a gamma-aminovajsav (GABA) nevű neurotranszmitter hatását. A GABA segít gátolni az idegsejtek aktivitását, ami nyugtató és nyugtató, alvást elősegítő hatásokat eredményez.
Nem-benzodiazepin receptor agonisták: Ezek a gyógyszerek, köztük a zolpidem (Ambien) és az eszopiklon (Lunesta), szintén fokozzák a GABA hatását, de a GABA-A receptoroknak nevezett specifikus receptorokra hatnak. A benzodiazepinekhez hasonló nyugtató tulajdonságokkal rendelkeznek, de általában rövidebb a hatásuk időtartama.
Melatonin-agonisták: A melatonin egy olyan hormon, amelyet a szervezet természetes módon termel az alvás-ébrenlét ciklus szabályozására. Az olyan gyógyszerek, mint a ramelteon (Rozerem) utánozzák a melatonin hatását, és segítenek az alvásminták szabályozásában, különösen a cirkadián ritmusú alvászavarokban szenvedő egyéneknél.
Orexinreceptor-antagonisták: Az orexin az ébrenlét elősegítésében részt vevő neurotranszmitter. Az olyan gyógyszerek, mint a suvorexant (Belsomra) blokkolják az orexin hatását, és az agyban lévő ébredést elősegítő pályák gátlásával elősegítik az alvást.
Antidepresszánsok: Bizonyos antidepresszánsokat, mint például a trazodon (Desyrel) vagy az amitriptilin (Elavil), néha off-label írnak fel az álmatlanság kezelésében szedatív hatásuk miatt. Ezek a gyógyszerek úgy működhetnek, hogy befolyásolják a különböző neurotranszmittereket, köztük a szerotonint és a noradrenalint, amelyek befolyásolhatják az alvási mintákat.
Antihisztaminok: Egyes vény nélkül kapható alvássegítők antihisztaminokat tartalmaznak, mint például a difenhidramin (Benadryl) vagy a doxilamin-szukcinát (Unisom). Ezeket a gyógyszereket elsősorban az allergia kezelésére használják, de álmosságot is okozhatnak, így hasznosak lehetnek rövid távú alvássegítésre. Másnap azonban maradék álmossághoz és kognitív zavarokhoz vezethetnek.
Barbiturátok: A barbiturátok, mint például a fenobarbitál, régóta használatosak nyugtató-hipnotizáló szerként. Használatuk azonban a biztonsági aggályok és a biztonságosabb alternatívák elérhetősége miatt csökkent. A barbiturátok a GABA-receptorokra hatnak, és nyugtató hatást fejtenek ki, de más altatókhoz képest nagyobb a túladagolás és a függőség kockázata.
Gyógynövény-kiegészítők: Bizonyos gyógynövény-kiegészítőket potenciális alvásindukáló hatásuk miatt hoznak forgalomba. Ilyen például a valeriánagyökér, a kamilla és a levendula. Bár egyesek hasznosnak találhatják ezeket, a hatékonyságukra vonatkozó bizonyítékok korlátozottak, és biztonságosságuk és minőségellenőrzésük változó lehet. Ajánlatos konzultálni egészségügyi szakemberrel, mielőtt gyógynövény-kiegészítőket használna alvás céljából.
Én azt javasolnám, hogy az utóbbiakkal kezdjük, az antidepresszánsokat és a barbiturátokat pedig egyáltalán nem szabad altatóként használni. A CNS-aktivátorok használatával járó nehéz helyzetekben a benzodiazepinekre lehet figyelni. Ezeket azonban rendszertelenül és az adagok szigorú betartásával kell használni.
Fontos megjegyezni, hogy bár az altatók rövid távon hatékonyak lehetnek, általában átmeneti használatra ajánlottak. Az altatók tartós vagy túlzott használata toleranciához, függőséghez és egyéb káros hatásokhoz vezethet (kivéve talán a gyógynövényeket).