A legokosabb módja a döntés meghozatalának, ha előzetesen "mérlegeli" az összes lépését. Ennek ellenére gyakran ezt és nem azt tesszük, csak megszokásból - hacsak nem gondolkodunk rajta. Kiderült, hogy a kokainfüggők erősebb szokásokat alakítanak ki, mint más emberek. Ebben rejlik a legnagyobb gyengeségük, és talán a gyógyulás kulcsa is.
A viselkedés három formája
A huszadik század elején Ivan Pavlov már megalkotta a reflexívek tanát, amelyet minden állati viselkedés magyarázatára javasolt. A reflexséma alapvetően egyszerű: az állat felismer egy bizonyos ingert megelőző jelet, és eldönti, hogy elkerüli-e ezt a jelet vagy sem. Az inger lehet bármi, ami pozitív vagy negatív értékű: áramütés, étel, víz, pénz. Bár a reflexek nagy szerepet játszanak az életünkben, nem magyarázzák meg az összes állati viselkedést (1. ábra).
A viselkedés három formája
A huszadik század elején Ivan Pavlov már megalkotta a reflexívek tanát, amelyet minden állati viselkedés magyarázatára javasolt. A reflexséma alapvetően egyszerű: az állat felismer egy bizonyos ingert megelőző jelet, és eldönti, hogy elkerüli-e ezt a jelet vagy sem. Az inger lehet bármi, ami pozitív vagy negatív értékű: áramütés, étel, víz, pénz. Bár a reflexek nagy szerepet játszanak az életünkben, nem magyarázzák meg az összes állati viselkedést (1. ábra).
A cziCHbTrgq.jpg melléklet megtekintése
A pavlovi reflexben a jel szükségszerűen kívülről érkezik, de a valóságban az ingerületet megelőző cselekvések átvehetik a jel helyét. A viselkedésnek azt a formáját, amelyben az állat a produktivitási megfontolások alapján választja meg a cselekvés módját, célvezérelt cselekvésnek nevezzük.
A pavlovi reflexek és a célvezérelt cselekvések egyetlen viselkedési válaszban is összefonódhatnak. E két viselkedés erőssége egyrészt az inger gyakoriságától (pl. milyen gyakran kap egy egér édesített vizet egy kar megnyomására válaszul), másrészt az inger erősségétől (mennyire ízlik neki jobban az ilyen víz) függ. Ahogy az inger gyengül, úgy gyengül az azt követő viselkedés is.
A célzott cselekvések állandó ismétlődésével azonban szokások - a viselkedés harmadik formája - alakulhatnak ki. A szokások viszonylag ellenállóak az inger erősségének, sőt jelének változásával - leértékelődésével - szemben. Ha egy laboratóriumi egérben kialakult az a szokás, hogy az étel megszerzéséért nyomja a kart, akkor még az sem befolyásolja a nyomkodás gyakoriságát, ha keserű ételt adunk neki.
Érdekes példa erre a viselkedésre az embernél a moziban történő popcornevés. Egy 2011-es kísérletben a megszokott popcornevők egyformán jól fogyasztották a popcornt, akár friss, akár egy hetes volt, míg azok, akiknek nem volt szokásuk a moziban pattogtatni a popcornt, egyértelműen a friss popcornt részesítették előnyben. Ugyanakkor kiderült,hogy a szokás csak egy nagyon szűk kontextusban nyilvánult meg: az automatikus evés elkerülése érdekében elég volt arra kérni az alanyokat, hogy csak a nem követő kézzel egyenek.
A pavlovi reflexek és a célvezérelt cselekvések egyetlen viselkedési válaszban is összefonódhatnak. E két viselkedés erőssége egyrészt az inger gyakoriságától (pl. milyen gyakran kap egy egér édesített vizet egy kar megnyomására válaszul), másrészt az inger erősségétől (mennyire ízlik neki jobban az ilyen víz) függ. Ahogy az inger gyengül, úgy gyengül az azt követő viselkedés is.
A célzott cselekvések állandó ismétlődésével azonban szokások - a viselkedés harmadik formája - alakulhatnak ki. A szokások viszonylag ellenállóak az inger erősségének, sőt jelének változásával - leértékelődésével - szemben. Ha egy laboratóriumi egérben kialakult az a szokás, hogy az étel megszerzéséért nyomja a kart, akkor még az sem befolyásolja a nyomkodás gyakoriságát, ha keserű ételt adunk neki.
Érdekes példa erre a viselkedésre az embernél a moziban történő popcornevés. Egy 2011-es kísérletben a megszokott popcornevők egyformán jól fogyasztották a popcornt, akár friss, akár egy hetes volt, míg azok, akiknek nem volt szokásuk a moziban pattogtatni a popcornt, egyértelműen a friss popcornt részesítették előnyben. Ugyanakkor kiderült,hogy a szokás csak egy nagyon szűk kontextusban nyilvánult meg: az automatikus evés elkerülése érdekében elég volt arra kérni az alanyokat, hogy csak a nem követő kézzel egyenek.
A szokások meglepően maladaptívak: a helyzet már régen megváltozhatott, de a szokás fennmarad, még ha káros is. Mindazonáltal a szokások hasznosak, mert lehetővé teszik számunkra, hogy mentális erőfeszítés nélkül cselekedjünk. Az automatizmusok által felszabaduló agyi energiát fontosabb tevékenységekre fordíthatjuk. Például a megszokásból cselekedve egyszerre tudunk fogat mosni és a nyaralási terveken gondolkodni.
Szokás és függőség
A kábítószer-függőség kialakulásában a szokás kialakulása kulcsfontosságú. Ha az alkoholizmusra gondolunk, a betegség kialakulásának kezdeti szakaszában az ember epizodikusan iszik erős italokat, és teljes mértékben élvezi az élvezetes érzéseket. Ezt céltudatos cselekvésnek nevezhetjük, amelyben az ember tudatosan iszik, hogy jól érezze magát. A rendszeres ivásra való átmenet során azonban az ember nem az elragadtatás és a kikapcsolódás kedvéért kezd inni, hanem egyszerűen megszokásból.
A szokások megerősítéstől való függetlensége ahhoz vezet, hogy az alkohol már nem hozza a korábbi örömöt, de ez nincs hatással a viselkedésre: a szokás azt mondja, hogy igyunk, bármi is történjen. És végül jön a teljes értékű függőség, amelyet a szokástól eltérően sokkal nehezebb legyőzni.
Szokás és függőség
A kábítószer-függőség kialakulásában a szokás kialakulása kulcsfontosságú. Ha az alkoholizmusra gondolunk, a betegség kialakulásának kezdeti szakaszában az ember epizodikusan iszik erős italokat, és teljes mértékben élvezi az élvezetes érzéseket. Ezt céltudatos cselekvésnek nevezhetjük, amelyben az ember tudatosan iszik, hogy jól érezze magát. A rendszeres ivásra való átmenet során azonban az ember nem az elragadtatás és a kikapcsolódás kedvéért kezd inni, hanem egyszerűen megszokásból.
A szokások megerősítéstől való függetlensége ahhoz vezet, hogy az alkohol már nem hozza a korábbi örömöt, de ez nincs hatással a viselkedésre: a szokás azt mondja, hogy igyunk, bármi is történjen. És végül jön a teljes értékű függőség, amelyet a szokástól eltérően sokkal nehezebb legyőzni.
Összeférhetetlenség
A szokásokat és a céltudatos cselekvéseket különböző agyi struktúrák támogatják. A tanulás korai szakaszában, amely tudatos erőfeszítést igényel, a caudatum mag rendkívül fontos, a későbbi szakaszban, a szokás kialakulása során pedig a cselekvéseket a putamen irányítja.
Abban a helyzetben, amikor az ember megpróbál ellenállni a szokásnak, e struktúrák konfliktusa áll fenn. A konfrontáció kimenetelét az egyes struktúrákból érkező ingerületek egyensúlya határozza meg. Akényszerbetegségben szenvedő betegeknél például az egyensúly erősen a putamen felé hajlik, így a szokásaik rabjává válnak, és például naponta százszor is kezet moshatnak .
A szokásokat és a céltudatos cselekvéseket különböző agyi struktúrák támogatják. A tanulás korai szakaszában, amely tudatos erőfeszítést igényel, a caudatum mag rendkívül fontos, a későbbi szakaszban, a szokás kialakulása során pedig a cselekvéseket a putamen irányítja.
Abban a helyzetben, amikor az ember megpróbál ellenállni a szokásnak, e struktúrák konfliktusa áll fenn. A konfrontáció kimenetelét az egyes struktúrákból érkező ingerületek egyensúlya határozza meg. Akényszerbetegségben szenvedő betegeknél például az egyensúly erősen a putamen felé hajlik, így a szokásaik rabjává válnak, és például naponta százszor is kezet moshatnak .
A kokainfüggők szokásai
A kokain erős stimuláns drog. A marihuána után a második leggyakoribb tiltott kábítószer a világon. A kokainhasználat növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és elnyomja az immunrendszert. A kokainfüggőség azonban kétszeresen is veszélyes, mert nincs rá kifejlesztett gyógyszeres terápia - csak pszichológiai, a répa és a bot módszerén alapuló. De mennyire hatékony ez a módszer?
Hogy ezt kiderítsék, egy Karen Hersche vezette brit tudóscsoport 125 emberen végzett kísérleteket, köztük 72 kokainfüggővel és 53 olyan emberrel, akiknek nem volt tapasztalata a kábítószer-fogyasztásban.
Az egyik kísérletben arra kérték az embereket, hogy szerezzenek utalványokat egy szupermarketbe. Ahhoz, hogy pontokat kapjanak az utalvány összegéhez, az alanyoknak meg kellett nyomniuk a megfelelő gombot, amikor egy állat képe jelent meg a monitoron.
A tréning után a jutalom elértéktelenedett: egyes képeknél a jobb gomb megnyomása nem adott pontot, de az alanyok néha megszokásból mégis megnyomták. Ebben a kísérletben kiderült, hogy a kokainfüggők nemcsak a cselekedeteik és az eredmény közötti kapcsolatot tanulták meg rosszabbul, hanem a jutalom leértékelésére is kevésbé érzékenyek voltak.
A kokain erős stimuláns drog. A marihuána után a második leggyakoribb tiltott kábítószer a világon. A kokainhasználat növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és elnyomja az immunrendszert. A kokainfüggőség azonban kétszeresen is veszélyes, mert nincs rá kifejlesztett gyógyszeres terápia - csak pszichológiai, a répa és a bot módszerén alapuló. De mennyire hatékony ez a módszer?
Hogy ezt kiderítsék, egy Karen Hersche vezette brit tudóscsoport 125 emberen végzett kísérleteket, köztük 72 kokainfüggővel és 53 olyan emberrel, akiknek nem volt tapasztalata a kábítószer-fogyasztásban.
Az egyik kísérletben arra kérték az embereket, hogy szerezzenek utalványokat egy szupermarketbe. Ahhoz, hogy pontokat kapjanak az utalvány összegéhez, az alanyoknak meg kellett nyomniuk a megfelelő gombot, amikor egy állat képe jelent meg a monitoron.
A tréning után a jutalom elértéktelenedett: egyes képeknél a jobb gomb megnyomása nem adott pontot, de az alanyok néha megszokásból mégis megnyomták. Ebben a kísérletben kiderült, hogy a kokainfüggők nemcsak a cselekedeteik és az eredmény közötti kapcsolatot tanulták meg rosszabbul, hanem a jutalom leértékelésére is kevésbé érzékenyek voltak.
Képmagyarázat: Egy kísérlet a szokás erősségének meghatározására.
A - tréning során egy állat képe (inger) jelent meg a monitoron, és a résztvevőt arra kérték, hogy nyomja meg a két gomb egyikét (cselekvés). A helyes gomb megnyomásakor a második állat képe (eredmény) jelent meg, és a vizsgálati résztvevő 5 pontot kapott (jutalom). Végül a kísérleti személyek az első, második képet és az azokat összekötő gombot asszociálták. A tréning 8 darab 12 próbából álló sorozatból állt. Az utolsó sorozatnál úgy tűnt, hogy a kokainfüggők 10%-kal ritkábban nyomták meg a helyes gombot.
B - A következő kísérletben két kimeneti képet mutattak be, amelyek közül az egyiket áthúzták. A pontok megszerzéséhez meg kellett nyomni az áthúzás nélküli képnek megfelelő gombot (ebben az esetben a jobb oldali képet). A kokainfüggők 15%-kal gyakrabban tévedtek, ami arra utal, hogy rosszabbul asszimilálják a cselekedeteik és az eredmény közötti kapcsolatot.
C - Végül a monitor az összes lehetséges eredményképet mutatta, amelyek közül kettőt áthúztak. Ezután megjelentek az ingerképek, és gyorsan váltották egymást, amelyekre csak akkor kellett reagálni, ha a megfelelő eredmény nem volt áthúzva. A feladat helyes elvégzéséhez tudatosan el kellett nyomni az ingerre való reagálás szokását. Ebben az esetben az alanynak csak az elefánt képére kellett reagálnia, a SEAL képére nem. Ennek eredményeként a kokainfüggők 20%-kal gyakrabban reagáltak akkor is, amikor nem kellett volna.
Egy másik kísérletben a kokainfüggők elektromos áramütésre adott reakcióját vizsgálták. Miután a képek megjelentek a monitoron, az egyik karra kisülés érkezett, amit el lehetett kerülni, ha volt idő a megfelelő oldalon lévő pedál megnyomására. Az edzés után a kutatók közölték az alanyokkal, hogy a karokon lévő egyik elektróda már nem működik.
Az eredmény az volt, hogy a kokainfüggők 20%-kal kisebb valószínűséggel nyomták meg a megfelelő pedált az áramütés elkerülése érdekében, még azután is, hogy az egyik elektródát kikapcsolták (leértékelve az ingert). Furcsa módon a hosszabb edzés nem járult hozzá a pedál megnyomásának megszokásához még a leértékelés után sem.
A - tréning során egy állat képe (inger) jelent meg a monitoron, és a résztvevőt arra kérték, hogy nyomja meg a két gomb egyikét (cselekvés). A helyes gomb megnyomásakor a második állat képe (eredmény) jelent meg, és a vizsgálati résztvevő 5 pontot kapott (jutalom). Végül a kísérleti személyek az első, második képet és az azokat összekötő gombot asszociálták. A tréning 8 darab 12 próbából álló sorozatból állt. Az utolsó sorozatnál úgy tűnt, hogy a kokainfüggők 10%-kal ritkábban nyomták meg a helyes gombot.
B - A következő kísérletben két kimeneti képet mutattak be, amelyek közül az egyiket áthúzták. A pontok megszerzéséhez meg kellett nyomni az áthúzás nélküli képnek megfelelő gombot (ebben az esetben a jobb oldali képet). A kokainfüggők 15%-kal gyakrabban tévedtek, ami arra utal, hogy rosszabbul asszimilálják a cselekedeteik és az eredmény közötti kapcsolatot.
C - Végül a monitor az összes lehetséges eredményképet mutatta, amelyek közül kettőt áthúztak. Ezután megjelentek az ingerképek, és gyorsan váltották egymást, amelyekre csak akkor kellett reagálni, ha a megfelelő eredmény nem volt áthúzva. A feladat helyes elvégzéséhez tudatosan el kellett nyomni az ingerre való reagálás szokását. Ebben az esetben az alanynak csak az elefánt képére kellett reagálnia, a SEAL képére nem. Ennek eredményeként a kokainfüggők 20%-kal gyakrabban reagáltak akkor is, amikor nem kellett volna.
Egy másik kísérletben a kokainfüggők elektromos áramütésre adott reakcióját vizsgálták. Miután a képek megjelentek a monitoron, az egyik karra kisülés érkezett, amit el lehetett kerülni, ha volt idő a megfelelő oldalon lévő pedál megnyomására. Az edzés után a kutatók közölték az alanyokkal, hogy a karokon lévő egyik elektróda már nem működik.
Az eredmény az volt, hogy a kokainfüggők 20%-kal kisebb valószínűséggel nyomták meg a megfelelő pedált az áramütés elkerülése érdekében, még azután is, hogy az egyik elektródát kikapcsolták (leértékelve az ingert). Furcsa módon a hosszabb edzés nem járult hozzá a pedál megnyomásának megszokásához még a leértékelés után sem.
Akép magyarázata: kísérlet egy negatív inger (elektromos áram) elkerülésére.
A - A beállítás rövid bemutatása során az alanyoknak egy monitoron egy képet mutattak (inger), majd az egyik kezükre áramütést mértek (eredmény).
B - Ezután az alanyoknak elmagyarázták, hogy a bal vagy jobb kezüket ért áramütés elkerülhető a megfelelő pedál többszöri megnyomásával (válasz). A kokainfüggőknek 20%-kal ritkábban sikerült megnyomniuk a megfelelő pedált, mint a kontrollcsoportnak.
C,D - 12 vagy 120 ilyen kísérlet után az inger leértékelődött: az egyik elektródát leválasztották. Ennek ellenére az alanyok megszokásból továbbra is megnyomták a pedált, még akkor is, ha erre nem volt szükség. És mindkét alanycsoport ugyanolyan gyakran tette ezt.
Ez a két kísérlet azt mutatta, hogy a kokainfüggőknél a célzott cselekvéseket sokkal könnyebb szokássá változtatni, ugyanakkor a függők mind a kondicionált (pénz), mind a kondicionálatlan (áram) ingerek hatására rosszabbul tanulnak. A tanulmány szerzői ezt annak tulajdonítják, hogy a kokainfüggők agyában csökkent a dopamin szintje, amely neurotranszmitter közvetíti a megfigyelt hatásokat. Egyelőre azonban nem világos, hogy ezek a viselkedési jellemzők előfeltételei vagy csupán következményei a kokainfüggőségnek.
A munka eredményei utalnak egy másik, nemrég megjelent tanulmányra is, amely szintén kimutatta, hogy a függők sokkal könnyebben alakítanak ki szokásokat, és sokkal nehezebben hagynak fel velük, mint a függőséggel nem rendelkező emberek.
A - A beállítás rövid bemutatása során az alanyoknak egy monitoron egy képet mutattak (inger), majd az egyik kezükre áramütést mértek (eredmény).
B - Ezután az alanyoknak elmagyarázták, hogy a bal vagy jobb kezüket ért áramütés elkerülhető a megfelelő pedál többszöri megnyomásával (válasz). A kokainfüggőknek 20%-kal ritkábban sikerült megnyomniuk a megfelelő pedált, mint a kontrollcsoportnak.
C,D - 12 vagy 120 ilyen kísérlet után az inger leértékelődött: az egyik elektródát leválasztották. Ennek ellenére az alanyok megszokásból továbbra is megnyomták a pedált, még akkor is, ha erre nem volt szükség. És mindkét alanycsoport ugyanolyan gyakran tette ezt.
Ez a két kísérlet azt mutatta, hogy a kokainfüggőknél a célzott cselekvéseket sokkal könnyebb szokássá változtatni, ugyanakkor a függők mind a kondicionált (pénz), mind a kondicionálatlan (áram) ingerek hatására rosszabbul tanulnak. A tanulmány szerzői ezt annak tulajdonítják, hogy a kokainfüggők agyában csökkent a dopamin szintje, amely neurotranszmitter közvetíti a megfigyelt hatásokat. Egyelőre azonban nem világos, hogy ezek a viselkedési jellemzők előfeltételei vagy csupán következményei a kokainfüggőségnek.
A munka eredményei utalnak egy másik, nemrég megjelent tanulmányra is, amely szintén kimutatta, hogy a függők sokkal könnyebben alakítanak ki szokásokat, és sokkal nehezebben hagynak fel velük, mint a függőséggel nem rendelkező emberek.
Hogyan kezeljük ilyen esetben a függőséget?
A függőség terápiájának megfogalmazásához meg kell érteni, hogy a beteg reakciói mennyiben különböznek egy egészséges ember reakcióitól.
Az ilyen betegek esetében a büntetés valószínűleg hatástalan, mivel a kokainhasználóknak csökkent a negatív ingerekre adott reakciójuk. Ezenkívül a szokás nagy ereje zavarja a tudatos viselkedésváltozásokat. A szerzők azt javasolják, hogy a terápia során új hasznos szokásokat kell kialakítani, és meg kell akadályozni az önpusztító viselkedést, amelynek a kokainfüggők nem tudnak ellenállni.
A függőség terápiájának megfogalmazásához meg kell érteni, hogy a beteg reakciói mennyiben különböznek egy egészséges ember reakcióitól.
Az ilyen betegek esetében a büntetés valószínűleg hatástalan, mivel a kokainhasználóknak csökkent a negatív ingerekre adott reakciójuk. Ezenkívül a szokás nagy ereje zavarja a tudatos viselkedésváltozásokat. A szerzők azt javasolják, hogy a terápia során új hasznos szokásokat kell kialakítani, és meg kell akadályozni az önpusztító viselkedést, amelynek a kokainfüggők nem tudnak ellenállni.