Nem veszem úgy, hogy megkérdőjelezi a
. Azért vagyunk itt, hogy információkkal segítsük egymást. Mivel én még nem próbáltam ezt az átalakítást (sem racém, sem D-amfetaminból), csak Rhodium feljegyzéseire támaszkodhatok.
Én egyébként csak racém amfetamint használnék, mivel a metamfetamin ugyanolyan módszerekkel oldható fel, mint az amfetamin, és miért kockáztatnám az értékes D-izomert, ha a végeredmény nem ismert.
`Formaldehid és alumínium-amalgám`
Az N-metil-amfetaminokat a megfelelő amfetamin formaldehiddel való reakciójával és sav hiányában történő redukciójával állították elő. Így 1 mól amfetamin szabadbázis (136 g) és 1 mól vizes formaldehid (81 ml 37%-os vagy 75 ml 40%-os) keverékét 350 ml alkoholban és felesleges alumínium-malgámban néhány órán át redukálták, vizet adtak hozzá, az alumínium-hidroxidot leszűrték, az oldatot savasították és bepárolták, a szabadbázist lúg segítségével elválasztották, így a hidrokloriddá alakított fenil-N-metilizopropilamin keletkezett, mp 140°C.
Hasonlóképpen, 70 g d-amfetamin alkoholban alumíniummal és 1 mól formaldehiddel d-metamfetamint adott, amelyet a foszfát-sóvá alakítottunk át. Az
1-fenil-2-aminopropanolból hasonló módon efedrin keletkezett.
(Kiemelés tőlem.)
Mindenesetre továbbra is kérek mindenkit, hogy ossza meg tapasztalatait, aki ténylegesen kipróbálta ezt a szintézist, és van némi valós tapasztalata ezzel kapcsolatban. Én is ki fogom próbálni valamikor, de jó lett volna tudni, hogy tényleg működik-e, mielőtt sok anyagot és időt áldozok rá. A másik lehetőség a P2NP-ből kiindulva az iminné redukálás, majd savas környezetben történő hidrolízis P2P-vé, de ez a P2P további aminálását jelenti metilaminnal, ami szerintem túlzás, mivel már volt egy (a benzaldehid nitroetánnal történő kondenzációját követően). Az általam használt módszer is elég sok ecetsavat igényel, hogy pl. vaskatalizátoron redukáljuk, majd a savval hidrolizáljuk. Ha nincs aki ezt már kipróbálta, akkor csinálok egy összehasonlítást és tudatom a fórumozókkal.